Főrendiházi irományok, 1892. IX. kötet • 426. sz.
Irományszámok - 1892-426
18 Ily viszonyok közt azon idő alatt, — mig Romániával való kereskedelmi összeköttetéseink csaknem meg voltak semmisülve, ugy Nagybritannia, mint különösen Németország — a mint a később ismertetendő statisztikai adatokból látni fogjuk — mind nagyobb tért hódítottak Rumániában saját kivitelük számára. E viszonyokban 1891. július 11-én végre kedvezőbb fordulat állott be, mert Rumania a szerződések lejártával teljesen az autonom tarifa alapjára helyezkedvén, és minden szerződésszerű vámkedvezményt, illetve azon különbözeti vámkezelést, a melyben eddig a szerződéses államok velünk szemben részesültek, megszüntetvén, a Rumániában 1891. ^"j"' ™f" életbelépett 1891. június 25-iki autonom vámtarifa tételei minden államra egyaránt alkalmaztattak, ugy, hogy a verseny feltételei a vámkezelés tekintetében reánk nézve is egyenlőkké váltak. A helyzetnek ekkép való átalakulása következtében mi is azon helyzetbe jutottunk, hogy azon kivételes eljárást, melyet Rumania ellen repressióként alkalmaztunk és melynek alapján a Rumániából származó árúk az átalános vámtarifában megállapított vámokon felül 30°/o pótlék alá vétettek, némely czikkek pedig külön vám lételekkel sújtattak, sőt némelyek behozatala teljesen meg volt tiltva, elejtettük s 1891. július 19-től kezdve Rumania irányában a magunk részéről is az átalános vámtarifát alkalmaztuk. Úgyszintén hatályon kivül helyeztük a Rumániából származó főzelék, gyümölcs, növények és növényrészek behozatalára és átvitelére, valamint a Rumániából származó sertések, juhok, kecskék és bárányok átvitelére nézve fennállott tilalmat és azon rendeletet is, melylyel a rumán származású gabonának őrlés végett való vámmentes behozatala (az u n. őrlési forgalom) megtiltatott. Az állategészségügyi szempontból elrendelt intézkedések azonban, igy különösen a szarvasmarhákra nézve fennálló tilalom, továbbra is érintetlenül maradtak. Az 1891. június 25-iki rumán átalános vámtarifa által Rumania közgazdasági politikájában érvényre jutott új irányt legjobban jellemzi azon jelentés, a melynek kíséretében a vámtarifa kidolgozásával megbízott törvényhozási bizottság elnöke (Carp) a tarifa-tervezetet az akkori rumán pénzügyminister elé terjesztette. E jelentésben ugyanis különösen hangsúlyozva van annak szüksége, hogy Rumania termelési erői egyenletesen fejlesztessenek s ekkép az ország ipara a külföld hasonló, habár olcsóbb, termékeivel való versenyre, illetve a belföldi piaczon való nagyobb térfoglalásra megfelelő magas védvámok által képesittessék. Ezen elv szem előtt tartása mellett az új vámtarifa-rendszer arra alapittatott, bogy az az által nyújtott vámvédelem főleg azon, első sorban kis- és háziiparszerű iparágaknak szolgáljon támogatásul, a melyek az alsóbb néposztály fogyasztási szükségleteinek kielégítésére alkalmas czikkeket termelnek. A bizottság azt is kiemelte, miszerint nem tart attól, hogy a nemzeti munkának a jelzett irányban való védelme által, vagyis az által, hogy épen a legcsekélyebb minőségű és legolcsóbb árúk vettetnek a legmagasabb vámok alá, s ekkép épen a legszegényebb néposztály szükségletét képező árúk drágittatnak meg leginkább, — a fogyasztóknak, illetve munkásoknak a tőke előnyére való megterheltetése fog bekövetkezni, mert az ipar fejlődésével a szegényebb néposztály kereseti forrásai is gyarapodván, a nemzeti ipar megteremtéséből és fejlesztéséből épen ezen néposztály fogja a legnagyobb hasznot húzni. A rumán kormány a vámtarifának ezen alapokra való fektetése által vélte leginkább megvalósithatni az ottani ipar fejlesztésére irányuló törekvését, mely különben már több év óta bizonyos ipari vállalatoknak közvetlen állami támogatásában való részesítése utján is kifejezést talált. így például az ipar támogatásáról szóló 1887. április 21 -iki törvény alapján, melyre nyilvánvalólag a mi hasonczélú törvényes intézkedéseink szolgáltak mintául, a legújabb hivatalos adatok szerint 1893. február végéig 114 gyár részesittetett állami kedvezményekben (többnyire 15 évi adómentesség, viteldíj-kedvezmény, az ipari üzemhez szükséges gépek beviteli vámmentessége stb.). Az ezen vállalatokba a kedvezmények megadásakor befek-
