Főrendiházi irományok, 1892. VIII. kötet • 409-425. sz.
Irományszámok - 1892-409
G4 GDIX. SZÁM. illette, miért is a pénzügyministerrel történt megállapodás alapján a kérdéses illetménypótlékokat saját tárczája terhére utalványozta. III. Előirányzat nélküli kiadások a beruházásoknál. VII. fejezet. Igazságügyministerium. 5. czím. Az 1888. évi III. törvényczikk alapján Budapesten emelt törvénykezési palota építésére fölvett kölcsön pénzmaradványának 1892. évi kamataiból az épület czeíjaira 725 frt 80 kr. 6. czím. A pozsonyi törvénykezési épület költségeire, az épületanyagok eladása folytán befolyt összegből 5.782 » 10 » Ez alatt a fejezet alatt (1 — 6. czím) 452.080 frt 86 kr., vagyis az engedélyezett 300.000 frt hitelnél 152.080 frt 86 krral magasabb összeg utalványoztatott. Ennek fedezetéül szolgált az 1891. és 1892. évi állami költségvetés indokolása alapján: 1. Szilágy vármegye és Zilah város járuléka . . . . . -15.572. frt 96 krral, 2. Pozsony szabad királyi város járuléka 100.000 » — » és 3. Szolnok város kölcsöne . . . . . . . . . . 30.000 » — » vagyis összesen .... 145.572 frt 96 kr., mely összeg a fentebb érintett indokolás alapján mint átmeneti bevétel lett elszámolva. A többi 6.507 frt 90 kr. kiadást fedezték a kővetkező előirányzat nélküli átmeneti bevételek, úgymint : a pozsonyi törvénykezési építkezésnél az épitő vállalkozó által a régi anyagokért fizetett 5.782 frt 10 kr. és a Budapesten emelt törvénykezési épület építésére fölvett kölcsön fel nem használt részletének 1892. évi időközi kamata 725 » 80 » vagyis Összesen . . 6.507 frt 90 kr., melynek kiadására felhatalmazás adva nem volt s melyet ennélfogva itt is mint előirányzat nélküli Összeget kellett elszámolni. IV. Kevesebb bevétel a rendes kezelésnél. IX. fejezet. Igazságügyministerium. 5. czím. Királyi ügyészségek: előirányoztatok . . . 75.000 frt — kr., előiratott . . . . . 60.527 » 26 » kevesebb . . . . . . . . . . 14.472 frt 74 kr. A kir. ügyészségeknél rabmunka-jövedelem czímén ennyivel kevesebb folyt be az előirányzott összegnél, a mi részben onnan van, hogy a szőlőkivitel nagymérvű csökkenése miatt a jövedelmező kosárkötési munka pafigott, részben pedig abban az örvendetes tényben találja magyarázatát, hogy a szabadságvesztés-büntetésre való elitéltetés következtében letartóztatott egyének száma jelentékenyen csökkent. Budapesten, 1894. évi január hó 20-án. Fest Lajos s. h, Boda Vilmos s. k. t a zárszámadás-vizsgáló bizottság elnöke. a sárszámadás-vizsgáló bizottság előadója.
