Főrendiházi irományok, 1892. VIII. kötet • 409-425. sz.
Irományszámok - 1892-409
102 GDIX. SZÁM. mívelési munkák kiadásai számoltatnak el, 102.492 frt 29 Va kr. túlkiadás mutatkozik, melyhez igen csekély részben hozzájárult ugyanazon körülmény is, hogy az előző évi fűmagtermés rosszul sikerülvén, némi fűmagot készpénzért kellett vásárolni, de a mely túlnyomó részben (körülbelül 90.000 frtot kitevőleg) onnét származik, hogy eddig a mezőhegyesi ós kisbéri ménesbirtokok azon termelési előlegeket, a melyeket vonatkozó szerződéseik szerint — előbbi a czukorrópa, utóbbi pedig a burgonya termesztésére — az ezen terményeket átvenni köteles gyáraktól kapták, s a mely előlegek ugyancsak a szerződés értelmében a beszállított termények árából vonandók le, a szerződés ezen pontjának téves értelmezése folytán nem számolták el költségvetésileg mint kiadást, illetőleg bevételt, hanem saját számadásaikban is csak az átadott termények árából vonták le.« »Midőn ezen dolog tudomásomra jutott, azonnal intézkedtem, hogy ezen az államszámvitelben elfogadott bruttó elszámolási rendszerrel meg nem egyeztethető eljárás beszüntettessék, s a kapott előlegek tárczaszerűleg bevóteleztessenek, felhasználtatásak alkalmával pedig szabályszerűen kiadásba tétessenek, a jelen számadási év költségvetési előirányzatának készítésekor azonban még nem történhetett gondoskodás arra nézve, hogy ezen bevétel ós kiadás költségvetésileg is előirányoztassék, a mi jövőre meg fog történni.« »A mezőhegyesi ménesbirtokon a sertéstenyésztésnél 2.254 frt 92 kr túlkiadás pedig onnét ered, hogy eddig a sertésnyájaknái alkalmazott kanászok az elválasztott malaczok száma után részükre kikötött és bérük kiegészitő részét képező jutalékösszegeket a sertések eladása után a befolyt összegből kapták ki, holott most intézkedtem, hogy ezen összeg kiadásként tárczaszerűleg is elszámoltassák, továbbá a kanászok természetbeli sertéstartási illetménye megváltatott. Végül ide sorolhatónak látszik még a természetbeli járandóságok megváltására kiadott 1.144 frt 22 kr. is, mint a mely a megváltott termények értékében megtérül.« »Az ezeken kivtil előfordult egyéb túlkiadásokat a következőkben van szerencsém indokolni: Az osztalék, jutalmak és segélyek alrovatán 3.297 frt 17 kr. kiadási többlet onnét ered, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokon a tisztviselőket megillető 1890-ik évi osztalék egy része csakis ezen évben juthatott kifizetésre, holott az már az előző évben esedékes volt, tehát ott megtakarittatott.« »Az adó és egyéb közterhek alrovatán 14.808 frt 01 kr. túlkiadás legnagyobbrészt az útadó időközben törtónt felemelésének következménye, a mit az előirányzat készítésekor még nem lehetett pontosan számba venni, részben pedig onnét ered, hogy itt számoltatott el a ménes-intézetek italmérési adója is, mely az ital mérési jog bérlőitől azonban megtérül.« »A vegyes kezelési kiadásoknál, a melyek összegét előre nem lehet pontosan meghatározni, a tényleges szükséglethez képest 3.519 frt 93*/a krral több adatott ki.« »A mezőhegyesi élővizcsatorna fentartására 12.852 frt 34 krral több volt szükséges, részint mivel a csatornán helyenkint előre nem látott nagyobbmérvű iszapolás mutatkozván a Maros időnkinti kivételesen magas vízállása következtében, a tisztitás a rendesnél költségesebb volt; részint pedig, mert egyszerűsítés szempontjából ezen alrovat terhére számoltattak el azon csekélyebb kiadások, a melyek még a csatornaépítés utáni leszámolásokból fenmaradtak volt.« »Anyagok és szerek vásárlására 7.891 frt 56 krral több vétetett igénybe, főleg azon okból, mert új gazdasági eszközök vásárlása helyett a meglevőknek tatarozása foganatosíttatott nagyobb mértékben, mi természetesen nagyobb anyagfelhasználást igényelt, továbbá azért is, mivel a mezőhegyesi ménesbirtokon a kiterjedtebb hizlalás folytán a gazdaságilag különben is czélszerűtlen szalmatüzelést fokozatosan minél inkább korlátozni kell, mi viszont a szónbeszerzósnól igényel nagyobb kiadást,«
