Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.
Irományszámok - 1892-365
CGCLXV. SZÁM. 21 2~ik melléklet a 36S. számú iromáozhyn* Indokolás, „a telepítésről" szőlő törvényjavaslathoz. Azon nyomós országos érdekek, melyek hazai közgazdasági, népesedési és nemzetiségi viszonyainknál fogva főleg mezőgazdasági és culturalis szempontokból, valamint a magyar állameszme megszilárdulásának érdekéből egy helyesen folytatott és következetes rendszerrel keresztülvitt telepítési politikához fűződnek, annyira nyilvánvalók s a törvényhozást és kormányt eddig is oly mérvben hatották át, hogy egyrészt mindazon okok részletes felsorolása, melyek a tömegesebb áttelepülés előmozditását szükségessé teszik, másrészt mindazon czélok egyenkinti megjelölése, melyek új telepitvények létesitése által eléretni kivántatnak, mellőznetőnek látszik és elegendő lesz arra utalni, hogy a telepítés képezi azon egyedüli eszközt, melylyel lehetővé válik nemcsak az ország egyes vidékein a mívelhető talaj kiterjedése és a mezei munkás száma között tényleg meglevő aránytalanságot kiegyenlíteni, hanem egyúttal munkás és életképes telepitvények létesitése által nagyobb területeket belterjesebb mezőgazdasági művelés alá vétetni, a mezőgazdasági termelést fokozni és ezzel, valamint a szorgalmas és munkássághoz szokott, edzett és alkalmas telepesek általi példaadással egész vidékek jólétét és közmívelődési színvonalát emelni; valamint hogy a telepítés nyújt csak módot arra, hogy az iparkodó magyar mezőgazdasági munkás osztály csekélyebb vagyonú részében fajjellegénél fogva fokozott mérvben meglevő birtokszerzési hajlam is kellő kielégítést találjon; végre ez képezi azon főeszközt, mely által egyes vidékek helyi bajai, nyilvánuljanak azok kivándorlásban avagy keresetképtelenségben, hatályosan orvosolhatók. Ezek azon eléggé nem hangsúlyozható és következményeikben ugy mezőgazdasági, mint közművelődési viszonyaink átalakulására egyaránt mélyebb befolyást gyakorolni hivatott indokok általánosabb körvonalai, melyek a telepítési ügynek nagy horderejű országos érdekét felismerhetővé és nyilvánvalóvá teszik s a mely indokok kellő méltánylása mellett előtérbe lép annak továbbá már el nem mellőzhető szüksége, hogy ezen ügy rendezése és tovább fejlődésének alapja — az erre szükséges eszközök egyidejű megadása mellett — törvényhozás utján szabályoztassék. Az eddigi tapasztalatok minden kétséget kizárólag azt igazolják, hogy hazánkban mindazon telepitvények, melyeknél egyrészt a telepesek egyéni megélhetésére, másrészt a telep összességének a község fentartására megfelelő aránylagos terület adatott, ha néha lassan is, de mindig fokozatosan fejlődtek, ugy, hogy ma életerős községeket képeznek. Az ily módon