Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.

Irományszámok - 1892-399

CGCXGIX. SZÁM. 201 3-ik melléklet a 399. számú irományhoz. Kiegészítő melléklet a budapest- esztergomi helyi érdekű vasútra vonatkozó -^§£- számú engedélyokirathoz. A budapest-esztergomi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút épitésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek, I. Általános határ ozmány ok. A magyar királyi államvasutak Budapest-Angyalföld állomásából kiágazólag, Esztergom mint forgalmi végpont irányában az esztergom—almás-füzitői helyi érdekű vasút Tokod, illetve Kenyérmező állomásáig vezetendő vasút, mint szabványos nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasút az 1894. évi január hó 16-án kelt engedélyokirat 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállitási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya épitésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az épités kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya épitésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági épitési és rendőri szabályokhoz, a különböző építési munkák részletes kivitelével pedig a magyar királyi államvasutaknál érvényben álló feltétfüzetek határozmányaihoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés a budapestesztergomi irányban Tokod-Dorog közt 6*0°/oo-nél, Dorog-Budapest közt 12*5°/oo-nél, az esztergom-budapesti irányban pedig 10°/oo-nél nagyobb nem lehet. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a Budapesttől —Dorogig terjedő és elsőrangú felépítménynyel létesítendő vonalon 4*6 m., a Dorogtól—Tokodig, illetve Kenyérmezőig terjedő vonalrészen pedig 4*o m. koronaszélességgel létesítendő. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendö. Ft'ÍRENDI IROMÁNYOK. VII. 1892—97. 2ö