Főrendiházi irományok, 1892. VII. kötet • 361-408. sz.
Irományszámok - 1892-364
8 CCCLXIV. SZÁM. Ennélfogva az érdekelt körök a gunjai vasút fennállása óta mindig arra törekedtek, hogy a brecskai összeköttetés megjavittassék, s mind jobban érvényre jutott az a meggyőződés, hogy a kitűzött czél csakis a Száván át vezető állandó hid létesítésével s a vasúti végpontnak közvetlenül a városba való áthelyezésével érhető el. Egy Száva-hidnak Brecskánál való épitését nemcsak Bosnia északkeleti részének fontos közgazdasági érdekei, valamint magának a helyi érdekű vasútnak s közvetve a magyar államvasutaknak érdekei teszik kívánatossá, — hanem Bosniának a monarchiával való ilyetén újabb és állandó összeköttetése politikai és hadászati szempontból is fontossággal bir. Ily körülmények között Bosnia és Herczegovina kormányzata örömmel fogadta a vinkó vce-brecskai helyi érdekű vasut-részvénytársulatnak azon szándékát, hogy vasúti vonalát Gunjától a Szávának Brecskánál való áthidalásával meghosszabbítja, s tárgyalásokba bocsátkozott a magyar kormánynyal és a vasuttársulattal azon módozatok felett, a melyek mellett ezen vasút folytatásának kivitele lehetővé válnék, s egyúttal megállapittatott az is, hogy az építendő Száva-hid ne pusztán vasúti, — hanem egyúttal közúti hidul építtessék. Az elkészült tervek szerint a Brecskáig folytatandó 2*6 kilométer hosszá vasútnak költségei, a Száva-hid költségeit is beleszámítva, 880.000 frtra rúgnak, — mely összegből a bosniai részre, vagyis a hid közepétől a brecskai állomás végpontjáig terjedő részre, 400.000 forint esik. A fentebb emiitett tárgyalások azon eredményre vezettek, hogy az engedélyes társulat ezen folytatólagos vasútépítést jelentékenyebb anyagi támogatás nélkül nem foganatosíthatná, s az erre hivatott törvényhozási testületek jóváhagyásának fectartásával abban történt megállapodás, hogy a vasút kiépítésének a hidköltségekkel együtt 880.000 frtot tevő összköltségeiből 400.000 frtot a bosniai kormányzat vállal magára, s ennek fejében a vasút üzleti bevételeinek egy bizonyos hányadát nyerné, még pedig a gunja-brecsk ii vasutszakasz tiszta bevételének 5 /i2 részét, — mig az építési költségek többi részét a magyar államnak s a vinkovce breeskai helyi érdekű vasuttársulatnak kellene fedezni. Egyúttal megállapodás jött létre az iránt, hogy a Száva-hid a magyar államnak s a bosniai kormányzatnak kizárólagos tulajdonát képezi, s hogy a vasut-társulatot ezen hídnak csak vasutforgalmi használati joga fogja az engedély tartamára megilletni. A fentebb emiitett összkiadásokból Bosniára eső 400.000 forintnyi rész, a megszállott tartományok saját bevételeiből lesz fedezendő. Minthogy azonban a megszállott tartományok állandóan fejlődő gazdasági viszonyaik daczára sem képesek a szóban levő vasútépítésre szükséges összeget sajátjukból egyszerre megfizetni a nélkül, hogy ez által egyéb fontos és szintén sürgős közigazgatási feladatok gondozása hátramaradást ne szenvedjen : az előterjesztett törvényjavaslat szerint, ezen összeg kölcsön útján volna beszerzendő. Ezen összegnek kamatai kellő biztosítékot nyernek ama jövedelemben, melyben a bosniai kormányzat az építendő vasút tiszta hozadékából előreláthatólag már a legközelebbi időben húzni fog. A felveendő kölcsön Bosnia és Herczegovina saját bevételeiből, aránylag nem hosszú idő alatt nehézség nélkül lesz törteszthető, ép úgy, a mint a doboj-siminháni vasút építésére az 1885 : XIII. törvényczikk alapján felvett egy milliós kölcsön ezen tartományok saját bevételeiből a még hátralévő 150.000 frtnyi csekély maradék kivételével nyolcz év alatt nehézség jiélkül törleszthető volt. A törvényjavaslat 1. §-ában felhatalmazás adatnék tehát a magyar kormánynak arra, hogy a bosnia-herczegovinai kormányzat részéről 400.000 frtnyi kölcsönnek felvételéhez hozzá-
