Főrendiházi irományok, 1892. VI. kötet • 277-360. sz.

Irományszámok - 1892-281

GGLXXXl.SZÁM. 73 Görbületeknél a töltés külső oldala a tilemelésnek és a vágány kibővítésének meg­felelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l 1 ^ vagy l 1 /* lábas lejtökkel létesí­tendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenék­eséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, bogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m, széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0*8 méterr. 1 a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állí* tandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0*5— Tu m. nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság \ o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelitík, a par tok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vizfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabáíyozandók és a szükséghez mért partvédmfívekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kŐalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból .állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m, hosszúságban 15 cm.,, azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyilású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valami itt az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0,15 m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához ugy a vonalon, mint az állomásokon, kavics használandó s a beágyazásnak a sinek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2*8' m. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgáluak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályákilométerenkint 40 köbm. beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; mig a nyilt műtárgyak kő vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint 2*o m. nyilasig tölgyfa hordszerkezetekkel, 2*o m.-nél nagyobb nyilasnál fenyőfa hordszerkezetekkel építendők. Hídfők, hidjármak, jégtörők és hidlásokhoz csak tölgy- vagy vörősfenyőfa alkalmazható. FŐRENDI IROMÁNYOK. VI. 1892-97. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom