Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.

Irományszámok - 1892-266

CCLXVI SZÁM. 41 A gyárakban és ipartelepeken előfordult balesetek bejelentési kötelezettségét állapítja meg a 7. §., kimondva, hogy a munkaadó köteles a bekövetkezett balesetet az iparfelügyelönek bejelenteni. Ezen rendelkezés ugyan némi terhet ró a munkaadókra, de elkerülhetlen egyrészt azért, hogy a balesetet előidézett okok eltávolithatók legyenek, másrészt pedig, hogy az any­nyira fontos baleseti statistika minél pontosabban vezettessék. A törvényjavaslat II. fejezete az iparfelügyelöi intézmény alapelveit állapitja meg. A 8. §. megállapítja az iparfelügyelök feladatát, mely kettős, t. i. egyfelől az ipar­ügyekre vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtásának ellenőrzése, másfelöl az iparfejlesz­tési teendőknek ellátása. Mindkét irányban a kereskedelemügyi minister utasításai szerint járnak el és ennek alá­rendelt állami tisztviselők (9. §.). A 10. §. megállapítja az iparfelügyelők minősítését. — E szériát az 1883 : I. t.-cz. 1. §-a a) és b) pontjaiban körülirt minősítésen kívül az egyetem vagy műegyetem sikeres be­végzése szükséges, nem kívánom azonban kizárni oly egyének alkalmazását sem, kik bár nem birnak ezen elméleti képesítéssel, de előző működésük : nevezetesen az ipari téren szerzett ismereteiknél fogva az ezen állással járó kötelességeknek eleget tenni képesek. E kivételt szükségesnek tartom, mert épen az iparfelügyelöi állás olyan, melyhez nem elég az elméleti képzettség, hanem melynél kiváló értékkel bir a gyakorlati ismeret, a szerzett tapasztalat és az ügykörébe eső teendők iránti kellő érzék. Az iparfelügyelők létszámát nem vélem a törvényben megállapitandónak. Iparunk fejlő­dőben van, az iparfelügyeleti teendők szaporodnak s épen azért azt hiszem, hogy egy állandó létszámot ma már a törvényben megállapítani nem lenne czélszerű. Ennélfogva a 11. §. a rendszeresített létszám meghatározását a kereskedelemügyi tárcza évi költségvetésének tartja fenn, a hol az leghelyesebben lesz mindenkor megállapítható. Ugyanezen §. meghatalmazást tartalmaz a kereskedelemügyi minister részére, hogy ipar­felügyelöi teendőkkel központi közegeit, vagy más szakférfiakat is megbízhasson. Az említett intézkedés által lehetőség nyujtatik, hogy nevezetesen a kereskedelmi és iparkamarák is bevonattassanak az iparfelügyelet teljesítésébe, továbbá arra is, hogy az ipar­felügyelők számának szaporítása elkerülhető legyen az által, hogy alkalmas szakférfiakra, vagy pedig kevésbé túlterhelt központi közegekre ruháztatnak* egyes teendők, mi által azoknak is alkalom nyílik gyakorlati tapasztalatok szerzésére. A 12. §. biztoshani kívánja az iparfelügyelö teljes részrehajlatlanságát, kimondva, hogy • nem lehet részese semmiféle ipari vállalatnak. A 14—19. §. az iparfelügyelönek a gyárvizsgálatok körüli teendőit határozzák meg. Az iparfelügyelők által teljesítendő* vizsgálat kötelezővé tétetik oly gyárakra és ipar­telepekre, melyekben valamely elemi (gőz-, gáz-, viz-, szél-, hó-, lég- vagy elektromos-) erő által hajtott erőgép van alkalmazásban, — vagy a melyek bár erőgéppel nem dolgoznak, de legalább húsz munkást foglalkoztatnak; — végül melyek sem erőgéppel nem dolgoznak, sem húsz munkást nem alkalmaznak, de üzemük természete szerint veszélylyel járnak az ott alkal­mazott munkások életére vagy egészségére. Az erőgéppel dolgozó telepek megvizsgálását szükségessé teszik az ott alkalmazott külön­féle gépek, — míg a 17. §-ban felsorolt telepek megvizsgálását követeli az illető telepek minősé-* gével, illetőleg üzemük természetével járó veszélyek. Ellenben az erőgépek nélkül, legalább húsz munkást foglalkoztató telepek bevonása a kötelező vizsgálatba szükséges egészségügyi tekintetből, mert oly telepen, hol húsz munkás dolgozik, gondosabb egészségügyi ellenőrzés kívánatos. Az, hogy a gyári üzem minösitésének alapjául húsz munkás vétetik, magyarázatát az illető telep tömegesebb — gyárszerű — termelésében találja. A külföldi törvényhozás ez irányban — egynek kivételével, mely már tiz munkásnál állapitja azt meg — szintén húsz munkást vesz alapul FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1892-97. 1 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom