Főrendiházi irományok, 1892. V. kötet • 249-276. sz.
Irományszámok - 1892-266
CCLXVL SZÁM. âô Ezeken kívül van 69 departemen talis felügyelő, kiket az illető kerület főnöke nevez ki, és kiknek javadalmazását a kerület állapítja meg. Ezek az állami iparfelügyeloknek alárendelt közegek. Az 1891. évben az állami költségvetésben iparfelügyelet czímén 176.000 frank volt előirányozva, az egyes departementok által e czímén kiadott költségek Összege pedig 181.650 frank. Olaszországban 1879 óta léteznek iparfelügyelők. Összesen van 4 iparfelügyelö — kerületi székhelylyel, — még pedig 2 elsöosztályú, egyenkint 5.000 lira és 2 másodosztályú, egyenkint 4.500 lira fizetéssel. Svájczban az 1878-iki szövetségi törvény rendszeresítette a gyárfelügy élői állásokat, melyek azonban tulajdonképen csak 1879-ben szerveztettek. A gyárfelügyelök kerületi székhelylyel bírnak. Van 3 gyárfelügyelö egyenként 6.000 frank évi fizetéssel; 2 segédfelügyelő egyenként 3.750 frank évi fizetéssel; 1 gyakornok 3.000 frank évi fizetéssel és 1 irnok 2.100 frank fizetéssel. Ezen fizetéseken kivül az 1891. évi költségvetés még 10.000 frankot tüntet fel utazási költségek és 3.700 frankot szakértők czímén. A költségvetésben előirányzott összes kiadás 44.300 frankot tesz. Belgiumban az 1889. évi deczember 13-diki törvény rendelkezik az iparfeíügyelői állások szervezése iránt ; a szervezet keresztülvitele azonban most van folyamatban. Németalföldön az 1889. évi május hó 5-diki törvény rendelte el munkafelügyelöi intézmény felállítását s az 1890 évi február hó 21-én királyi rendelet tényleg életbeléptette. Van 3 munkafelügyeló — kerületi székhelylyel, — alárendelve az igazságügyministernek, egyenkint évi 4.000 hollandiai forint fizetéssel, 1.500 - 2.000 holl. frt utazási-és 600—800 holl. forint iroda-átalánynyal. Az 1891. évi költségvetés e czímén összesen 19.000 holl. frt költséget tüntet föl. E munkafelügyelök egyúttal felettes hatóságai iparügyi tekintetben a közigazgatási hatóságoknak, melyek idöszakonkint rendes jelentéseket tartoznak a munkafelügyelökhöz terjeszteni. Ausztria 1883-ban önálló törvényt alkotott az iparfelügyelökröl és még ugyanazon évben szervezte is ezen intézményt. Az iparfelügyelet élén egy központi iparfelügyelö áll, ki a kereskedelemügyi ministernek van alárendelve, 6.000 frt évi fizetéssel, 1.000 frt működési pótlék, 1.000 frt utazási átalánynyal és 1.000 frt általános igazgatást költséggel (mely utóbbi elszámolandó). Ennek közvetlenül van alárendelve 15 kerületi iparfelügyelő,—kerületi székhelylyel, — egyenkint 2.000 frt évi fizetéssel, 350—750 frt működési pótlékkal (a székhely szerint), 1.300—2.000 frt utazási átalánynyal (a kerületek kit erjedése szerint), 400—850 frt iroda-átalánynyal és 500 — 700 forint személyi pótlékkal. Van ezen kivül 16 segédfelügyelő beosztva az iparfelügyelök mellé, egyenként 900 frt évi fizetéssel, 200—400 frt működési pótlékkal, 800 frt utazási átalány nyal és 300 frt személyi jótlékkal; 1 hajózási iparfelügyelö 2.000 frt évi fizetéssel, 700 frt működési pótlékkal, 600 írt iroda-átalánynyal és 650 frt személyi pótlékkal. Végül van a közp. iparfelügyelö mellett egy irodatiszt és egy szolga. Az iparfeíügyelői intézmény összes költségei 1891 ben 130.480 frtot tettek ki. Látjuk tehát, hogy mindazon államokban, melyekben az ipar bizonyos jelentőségre emelkedett, az ipari felügyelet rendszeresen van szervezve és külön állami közegekről van gondoskodva, kik az ipari törvények végrehajtását ellenőrzik. Hazánkban az iparfelügyeleti intézmény még nincs külön törvény által szervezve, azonban ipartörvényünk 121. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy a fővárosban és nagyobb számú gyárakkal bíró vidékeken a gyárak megvizsgálásával külön közegeket is megbízhasson, kiknek
