Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

CCXXVI. SZÁM. 39? a mennyiben felperes a megelőző eljárás költségének megtérítésére vagy a biztosíték adására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz, a 30. §-ban foglalt megkülönböztetéshez képest vagy azonnal folytatja az érdemben való tárgyalást, vagy pedig bármelyik fél kérelmére a feleb­bezési tárgyalásra ujabb határnapot tűz. 166. §. Ha az elsöbiróság az eljárást a 8. és 27. §-ok értelmében hivatalból megszüntetni tartozott volna, úgyszintén ha az alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (1881 . LIX. t.-cz. 24. §.) hirdetményi idézés történt és az ilykép idézett fél meg nem jelent, a felebbezési bíróság a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül hivatalból tartozik az elsöbirósági Ítéletet végzéssel feloldani és az eljárást megszüntetni. A törvényes képviselő mellőzése, valamint a fél helyett eljárt személy meghatalmazá­sának hiánya, a felebbezési bíróság előtt történt jóváhagyással is orvosolható. Ugyanezen szabály áll az 1881 : LIX. t.-czikk 24. §-ának esetében is. 167. §. Ha a megtámadott ítélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felett határozott, vagy ha a megtámadott ítélet a perújításnak helyt nem adott, a felebbezési bíróság jogosítva van az elsőbiróságtól el nem döntött kérdésekben is tárgyalni és határozni, avagy pedig határozatát az első-biróságtól eldöntött kérdésekre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükséges, további tárgyalás és ítélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasítani. Az elsöbiróság az utóbbi esetben a tárgyalás folytatására a feleket hivatal­ból idézi meg. 168. §. A sikertelen felebbezés költségét a felebbező fél viseli; ha pedig a felebbezés az elsöbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezési bíróság ugy a feleb­bezési, mint az elsöbirósági eljárás költségének megtérítése iránt a jelen törvény értelmé­ben intézkedik. Az a fél, ki a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a bíróság meggyőződése szerint már az első-biróság előtt érvényesíthetett volna, a felebbezési eljárás összes költségében vagy ennek bizonyos részében marasztalható. 169. §. A felebbezési bíróság a saját ítéletét, a mennyiben az elsöbirósági ítéletet, habár más indokokból, helybenhagyja, illetőleg Ítéletének helybenhagyó részét, továbbá azt az ítéletét, a melylyel járulékok nélkül 500 frt készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felül­vizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 117. §-a a felebbezési biróság ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 170. §. A felebbezési biróság határozatát a tanács elnöke vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja Írásba. A felebbezési biróság ítéletét és a 165. és 166. §-ok értelmében hozott végzéseit a tanács elnöke és bírái írják alá. Ha a tanács valamelyik tagja az aláírásban akadályozva van, e körülményt a tanács elnöke és ennek akadályozása esetében a legidősb biró a hatá­rozaton megjegyzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom