Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

382 GCXXVI. SZÁM. 96. §. Ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték fenn nem forog, a bíróság első sorban a bizonyító fél ellenfelét hallgassa ki, hacsak utóbbi maga nem kéri a bizonyító félnek eskü alatti kihallgatását; mind a két fél kihallgatása esetében is rendszerint a bizonyító fél ellenfelét bocsássa a bíróság az esküre, a bizonyító felet pedig csak akkor : ha a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérlegelése után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek; avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja. Ha a ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyító fél bocsátható (91. 98. §§.); ezt a bíróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 64. §. szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fenn, a melyek a bizonyitó fél vallomásának valóságát támogatják. Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé, a biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyitó felet vagy ellenfelét bocsássa-e esküre. (98. §.) 97. §. Valamely kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megállapithatása végett (65. §.) a bizonyitó fél arra nézve is eskü alatt kihallgatható, és pedig a 96. §-ban foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül, hogy kárát, illetőleg az elmaradt hasznot mennyire becsüli. A fél, ki valamely vagyont, annak egyes alkotó részeit, adósságokat vagy bizonyitási eszközöket tartozik felfedezni, erre nézve az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható. 98. §. A felek kikérdezésére és esetleges szembesitésére nézve a 85. §. 1. és 2. pontja és a 88. és 89. §§. alkalmazandók. A fél előzetes figyelmeztetésére és megesketésére nézve az 1868: LIV. t.-cz. 200. és 204. §§-ban a tanukra nézve fölállított szabályok alkalmazandók. A 91. §-nak eseteiben a fél megesketése is mellőzendő, illetőleg mellőzhető. A fél kihallgatása fontos okokból megkeresés utján, vagy a fél lakásán kiküldött biró által is történhetik. Ilyen esetben a vallomás beérkezte után a perbíróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e? 99. §. A biróság a 64. §. szabályai szerint itéli meg a fél vallomásának bizonyitó erejét, valamint annak a körülménynek a tényállítások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomástételt egészben vagy részben, úgyszintén az eskü letételét megtagadta. A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye; a biróság azonban a körülmények figyelembevételével a kihallgatást újból elrendelheti. 100. §. Fő-, pút-, becslő- és felfedező eskünek, valamint az 1868: LIV. t.-cz. 172. §-ának cl) és e) pontja értelmében a magánokirat írásának és aláírásának valódisága iránt megítélhető eskünek a sommás eljárásban nincs helye.