Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

3t2 CCXXV SZÁM. T. 2. a bird, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését; 8. az ügy megjelölését; 4, a megjelent felek és képviselőik nevét és perbeli állását; 5. annak megemlítését, hogy a< tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 48. §. A jegyzőkönyvbe a tárgyalás menetének általános kitüntetésén felül felveendők : 1. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett és az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró egyéb kérelmek és ezeknek módosításai ; % elismerések, lemondások és egyezségek, melyek által a peres ügy egészben, vagy részben elintéztetik ; 3. a feleknek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállításai és az ellenfélnek azok valóságára vagy valótlanságára nézve tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyítékokra való hivatkozással, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, jegyzőkönyvbe veendő, lehető rövid szövegezéssel; 4. azok a feljegyzések, melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a jelen törvény megszabja; 5. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye. A szakértőknek külön írásba foglalt véleménye, valamint a bizonyítás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről felvett külön jegyzőkönyvek, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendők. 49. §. A jegyzőkönyv, felvétele után, a feleknek felolvasandó, és a feleknek esetleges megjegyzései alapján, kiegészíthető és kiigazitható. A jegyzőkönyvet aláírják: a biró, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, valamint a felek is. Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, e körülmény a jegyzőkönyvben megjegyzendő. A jegyzőkönyvet és mellékleteit az érdekeltek bármikor megtekinthetik és azokról a bírói ügyviteli szabályokban megállapított módozatok közt másolatot vehetnek. 50. g. Ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a biróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal és határoz. A határozathozatalnál az alperes elmaradása esetében a felperes szóbeli tényállításai, — a mennyiben az alperessel a keresetben közölve voltak, és a felperesnek egyéb előadásai vagy bizonyítékai által le nem rontvák, — valóknak tartandók. A felperes elmaradása esetében az alperestől tagadott kereseti ténykörülmények, — a mennyiben ezeket a kereset mellékletei be nem bizonyítják, — figyelmen kívül hagyandók, az alperestől előadott ténykörülmények pedig valóknak tartan dók. Ha az első tárgyalási határnapon a felperes nem jelen meg, az alperes azt is kérheti, hogy a biróság a felperes keresetét az ügy érdemének eldöntése nélkül, végzéssel visszavettnek jelentse ki és a felperest az okozott költségben marasztalja. Ez esetben a felperes a határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet, a kereset és idézés hatályai azonban fenmararínak, ha a felperes az elmulasztott határnaptól számítva 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri.