Főrendiházi irományok, 1892. IV. kötet • 218-248. sz.

Irományszámok - 1892-226

368 öe&xvt sMài Á biróság az ítélethozatal előtt, az eljárás bármely szakában, hivatalból egyetembe tartozik venni a jelen §. 1. és 4. pontjában emiitett akadályokat, továbbá azt a körülményt, hogy az ügy tekintet nélkül az értékre, a sommás eljárás alá egyáltalán nem tartozik, végre az illetékesség hiányát azokban az esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nincs helye. Azt a pergátló kifogást, hogy ugyanannak a jognak érvényesítése iránt ugyanannál vagy más bíróságnál megindított perben nemcsak a kereset kézbesítése megtörtént, hanem korábban megkezdett tárgyalás van folyamatban, az alperes az érdemleges tárgyalás folyamán bármikor előadhatja. 28. §. A pergátló kifogások a per érdemétől elkülönítve tárgyalandók és döntendők el. A biróság a pergátló kifogások felett végzéssel határoz. Ugyanaz áll akko.r is, ha a szóbeli tárgyalás folyamán valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény mutatkozik, melyet a felek el nem oszlatnak. A pergátló kifogást elvető végzés ellen külön felebbvitelnek nincsen helye. Ha a biróság a kifogásnak helyt ad, permegszüntető, illetőleg a 8. §. első bekezdése esetében az eljárást félbeszakitó végzést hoz, mely ellen fel folyamodásnak van helye (29. §.). Ha a biróság azon okból, mert az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy mert az ügyre nézve nem illetékes, a keresetet hivatalból visszautasította,* vagy az eljárást megszüntette : a perinditás magánjogi hatályai fentmaradnak, ha felperes keresetét a visszautasító vagy megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt az illetékes bíróságnál meginditja. 29. §. Ha a biróság a 27. §. 5. és 6. pontjai esetében a pergátló kifogásnak helyt ad: végzésében a pert csak az esetre mondja ki megszűntnek, ha felperes a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 nap alatt az 5. pont esetében a megelőző eljárás költségeit le nem fizeti, vagy a biróságnál készpénzben le nem teszi, a 6. pont esetében pedig a megállapított összeget biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a biróságnál le nem teszi vagy pedig alperessel közösen be nem jelenti, hogy a biztosítás módját egyetértőleg másként állapították meg. A 27. §. 6-ik pontja esetében alperes a biztosíték összegének kérdésében sem élhet külön felebbvitellel. 30. §. Pergátló kifogások hiányában, vagy elvetésük esetében, az alperes érdemleges ellenkérelmét adja elő és a felek az ügy érdemében tárgyalnak. A 27. §. 5. és 6. pontjainak eseteiben nyomban folytatandó az érdemleges tárgyalás akkor is, ha a pergátló kifogásnak hely adatik ugyan, de felperes a megállapított költségvagy biztosíték-összeget azonnal lefizeti, illetőleg birói kézhez leteszi. Ha felperes ebbeli kötelezettségének később, de a végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tesz eleget: bármelyik fél kérelmére az ügy tárgyalására határnap tűzendő. 31. §. A felperes az alperesi érdemleges ellenkérelem előadása után keresetét többé meg nem változtathatja. Ha azonban az alperes a megváltoztatott kereset érdemleges tárgyalásába a keresetváltoztatás ellenzése n^ikü! belebocsátkozott, a keveset változtatását többé nem ellenezheti.