Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.
Irományszámok - 1892-172
CLXXÏL SZÁM. 17 kai szemben az ötöd- és tizedéves pótlék alkalmazását javasolja. Hogy pedig a szakképzettség, érdemesség és alkalmazhatóság is kellő elismerést és méltánylást találhasson, arról gondoskodva van az által, hogy az arányosan felemelt magasabb fizetési osztályokba a tisztviselők ehhez képest léptette ssenek elő. Egyúttal a fizetési osztályok szerint a katonai lakbérosztályzatok alapul vétele mellett emeltetnek a lakpénzek is. Ezek az emelések a legmagasabb és legalsóbb fizetési osztályokra kihatván, ha egyikre-másikra nézve egyébként a fizetésfelemelés ez idő szerint még nem lépne hatályba, az anyagi helyzet ennél s a fővárosban alkalmazott kisebb fizetéssel birokra nézve a javaslatban foglalt annál az intézkedésnél fogva javul, melynél fogva azok, a mennyiben összilletményük emelése 100 frtnál csekélyebb lenne, megfelelő pótlékban részesitendők. A törvényjavaslat azoknak az állami tisztviselőknek, a kiknek egy és ugyanabban az állásban eltöltött bizonyos szolgálati évek pótlékra biztosítanak igényt, ebbeli igényüket jövőre is épségben tartja, a gyakornokoknak díjazásáról előképzettségeik arányában, az altisztek és szolgák illetményeinek megszabásáról pedig állomáshelyeikre figyelemmel U gondoskodik. A törvényjavaslat ebbeli s a pénzügyőrség zsoldjának czélba vett emelését tárgyazó intézkedései ugyan az 1893. évi költségvetést a tett számitások szerint 2,808.000 frttaL terhelendik. S ez az összeg a törvényjavaslat által kilátásba vett végleges állapot szerint a jövőben még mintegy 900.000 frttal emelkedni fog. Noha az 1893. évi állami költségvetésben az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozására a költség többlet csak 2,606.000 forinttal van előirányozva, a törvényjavaslat ellen nem vélünk kifogást tehetni. Az alkalmazottak egy része ugyanis a törvényhozás engedélye folytán megfelelő illetmény-feljavítást már most élvez. A többlet azonban annál fogva áll elő, mert ez az illetmény-feljavitás kellő arányban és fokozatban azokra az alkalmazottakra is kiterjesztetni szándékoztatik, kik eredetileg nem, vagy nem kellő mérvben vétettek figyelembe. Tudjuk, hogy még kereten túl is ^támasztattak egyes ágazatok részéről a méltányosság szempontjából nem egy elfogadható indokkal támogatott igények. Miután azonban az a keret, melyet a törvényjavaslat megállapít, részben ez igények azonnali, vagy fokozatos kielégítésére alkalmas s a mennyiben ezen túlterjednék, de méltánylásukat a pénzügyi helyzet megengedendi, a törvényjavaslatba lefektetett elvek alapján a költségvetések tárgyalása alkalmából összhangzatban elbírálhatók s figyelembe vehetők leendnek, ez igényekkel ezúttal bővebben foglalkozni nem kivánunk. Érintve, hogy a megyei alkalmazottak illetményének feljavítására javasolt határozmányokat, melyek folytán az állampénztárra 432.500 frt kiadási többlet háramlik, az állami alkalmazottakkal azonos viszonyoknál fogva indokoltaknak tartjuk, tiszteletteljesen ajánljuk a törvényjavaslatnak elfogadását. Budapesten, 1893. évi márczius hó 11-én. Szlávy József s. k., bizottsági elnöfo Báró JEtudnydnszky József s. k. t bizottsági jegyző. FŐRENDI IROMÁNYOK. III. 1892-97.
