Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.

Irományszámok - 1892-181

CLXXXi. S2ÁM, m mely előirányzat nélküli kiadás a nyom­tatványok eladásából a különféle bevé­teleknél elszámolt bevételi többlet által részben ellensúlyozva van. Ezeken kivül kisebb s előre nem láthatott kiadások fordultak elő : árva­letétek utáni kamatokra 569 forint S\ X j2 kr., »Pénzügyi Közlöny« költ­ségeire 1.409 frt, a kiadott aranypénz után agio veszteség 1.556 frt 94 kr., egyéb tételeknél 1 frt 17 kr., együtt. 3.536 frt 92Va kr. túikiacfások összesen ... . . 43 371 frt 52 kr. a többi rovatokon elért megtakarítás levonásával 2.012 » 68 » marad túl kiadás mint fent . . 41.358 frt 84 kr. 40. c%ím. Állami ingó vagyon. * Előirányzat nélküli kiadás . ........ 926.938 frt 41 1 /« kr v mely a következő részletekre oszlik fel : 1. Visszatérített szőlpváltsági kárpótlás 113 » 82 * 2. Vételár-hátralékok kiegyenlítésére a kincstár által örök áron eladott italmérési jogok után az állam tulajdonába átment regále-kártalanitási kötvények értéke 923.200 » — » 3. Kincstári árvaletétek kamata 3.624 » 59y2 » Az 1. t. a. kiadás onnan ered, hogy a palánkai kincstári uradalom jogosultságára vonatkozó, Obrovácz községi szölőváltsági táblázat 163. tétele alatt fölvett szőlő után 54 frt 42 kr. váltságtartozás tévesen vettetvén ki, az 1869. évi január hó 1-töl 1890. deczember végéig járó 59 frt 40 krajczárnyi kamatokkal együtt — vagyis Összesen 113 frt 82 kr. — visszatérítendő volt. A 2. tétel alatti kiadás tisztán elszámolási tételt képez és a következő körülményből eredt: Az 1888. évi XXXVI. t.-czikk 21. §-ában fóljogositást nyert a kincstár arra, hogy az eladott italmérési jogok vételár-hátralékát az illető váltságjogosultak kártalanítási tőkéjéből kiegyenlíthesse. A kártalanítás kötvényekben történvén, a vételár-hátralékoknak megfelelő névértékű kötvények a kincstár javára visszatartattak és az »állami ingó vagyon« czíme alatt bevételez­telek ; mindazonáltal azonban, hogy az állami javak eladása czímén szereplő vételár-hátralékok számadásszerű kiegyenlítést nyerjenek, a visszatartott kötvények névértékének megfelelő kész­pénzösszeg ugyancsak az »állami ingó vagyon« czíme alatt kiadásként és egyidejűleg az »állami javak eladása« czímén bevételként elszámoltatott. A 3. tétel alatti előirányzat nélküli kiadás részben illetéktelenül beszedett kamatok visszatérítéséből, részben pedig a per alatt álló követelések érvényesítése körül fölmerült perköltségekből áll s miután az »állami ingó vagyon« csupán bevételi czímet képez, az itt fölmerült — előre nem látott — kiadások az előirányzat keretén kivül voltak utaíványozandók. FŐRENDI IROMÁNYOK. III. 1892—97. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom