Főrendiházi irományok, 1892. III. kötet • 168-217. sz.

Irományszámok - 1892-181

Î76 clxxxi. SZIM. Az idézett tarvényczikkben a földmívelésíigyi ministerium bevételei előirányoztattak és pedig: Rendes bevételek 13,002.918 frt — kr. Átmeneti bevételek 10.000 » — » Együtt. . . . . 13,072.91d frt — krT™ Közigazgatásilag pedig előiratott, vagyis tényleg befolyt: a rendes bevételeknél . 13,112.788 frt 04^2 kr. az átmeneti bevételeknél . 32 996 » 7072 > együtt 13,145.784 frt 75 kr. Tehát a bevételeknél a tényleges eredmény az előirányzattal szemben kedvezőbb 72.866 frt 75 krral, a mely összegből a rendes bevételekre 49.870 frt 04Vakr

M mig az átmeneti bevételekre , ... 22.996 » 70

x

/2 » esik. Hozzáadva ezen Összeghez ezen ministeri tárcza összes kiadásainál mutatkozó kedvezőbb eredményt 58.554 frt 14^2 krt a földmívelésügyi ministeri tárcza egész kezelésének eredménye kedvezőbb 131.420 frt 89V2krral. A ministeri tárcza 1891. évi kezelése keretében előforduló túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, valamint a kevesebb bevételeket van szerencsénk a kővetkezőkben ismertetni: Túlkiadások a rendes kezelésnél. VI. fejezet. „Nyugdíjak". 9. czím: »Földmívelésügyi Ministerium«: megszavaztatott 481.191 frt — kr. utalványoztatott . 508 527 » 33V2 » tűlkíadás . . . 27.336 frt 33V2 kr., a melyből 10.738 írt 36 kr. a folyammérnöki hivatalok nyugdíjaira esik, a melyeknek fedezetéről a kereskedelmi ministeri tárcza előirányzatában volt gondoskodva; 740 frt pedig a kincstári birtokokra, a melyeknél az 1891. évi előirányzat készitésénél nyugdíj nem volt érvényben s azért e czélra előirányzat sem történt. Ezen összegek levonásával fenmaradó túlkiadásból: 3.586 frt 0972 kr. az állami lótenyész-intézetekre, 7.460 » 2372 » az állami erdőkre és 4.811 » 6472 » a központi igazgatás és egyéb közgazdasági üzletágakra ősik, ezen utóbb emiitett három ágazatnál a túllépést az idézte elő, hogy az 1891. évi előirányzat az 1890. év elején érvényben állott nyugilletmények számba vételével állíttatott össze, s egyedül az állami erdőknél vétetett fel netáni nyugdíj-növekedés czéljaira 5.000 frt, — miután pedig a nyugdíjak az újabb törvények folytán emelkednek s a lótenyész-intézetek nyugdíjasai részére a terménybeli járandóságok után engedélyezett — az 1890. évi zárszámadási jelentésben felemiitett — nyugellátások által is a szükséglet növekedett; az előirányzat elégtelennek bizonyult. Oly nyugdíjazások, melyeknél az 1885. évi XL törvényezikk értelmében be nem szá* mitható szolgálati évek kegyelemből beszámíttattak, vagy pedig bizonyos szolgálati időhiáoya elengedtetett, vagy végre tekintetet érdemiő körülményeknél fogva kegydíj adományp^tatott,