Főrendiházi irományok, 1892. II. kötet • 92-167. sz.
Irományszámok - 1892-161
224 CLXI. SZÁM. potát lesz hivatva bemutatni, nem hiányozhatik, azt hiszem, hogy az a hozzájárulás túlságosnak annál kevésbbé mondható, mert a kiállítás bizonyára közéletünkre is csak élénkitôleg fog hatni. A tisztelettel bemutatott törvényjavaslat, midőn az előterjesztett elvek szerint a szükséges biztosítási alap megszavazásáról, folyóvátételéről és esetleges visszatérítéséről intézkedik, még ezenkívül az 1892:11. t-czikk rendelkezéseitől eltérő azon intézkedést tartalmazza, hogy a kiállítás nem 1895. évben, hanem egy évvel későbben 1896. évben lesz rendezendő. Midőn a kormány a kiállítás idejének 1896. évre való megállapítását hozza javaslatba, ez korántsem azért történik, mintha a kiállítás 1895-ben nem volna létesíthető, hanem a milleniumra való tekintetből, mely a kormány megállapodásához képest 1896-ban lenne megtartandó, Ugyanis már boldogult hivatali elődöm e kiállítást csakis mint a millenium alkalmából rendezendőt hozta javaslatba, A kormány most behatóan foglalkozott a millenium kérdésével s hogy az minő módon lenne a legméltóbban megünneplendő, minek következtében azon megállapodásra jutott, hogy a millenium maradandó közművek létesítése által is megörökítendő, melyek mindannyian e nemzet erejét, haladását s a művelődés utján való előretörekvését hirdetnék. E végből a kormány kilátásba vette azt, hogy eltekintve egyéb közmüvektől, különösen pedig a budai Mátyás-templom megnyitása, az új országháznak legalább részbeni berendezése, a Vaskapunál folyamatban levő műveknek a forgalomnak leendő átadása, a fő- és z ékváros részeit összekötő dunai hidaknak szaporítása, egy igazságügyi palotának és egy iparművészeti múzeumnak létesítése stb., — mind oly momentumok, melyek mig egyfelől emelnék a millenium fényét és jelentőségét, másfelöl e nemzet állami élete második ezredévének kezdetét maradandó művekkel jelölnék meg s a melyhez az általános nemzeti kiállítás is, mint a nemzet szellemi és anyagi életének vísszatükrözője, méltóan sorakozhatik. Nem szenved kétséget, hogy például a vaskapui műveknek befejezése, illetve czéljuknak való átadása oly kimagasló momentumot képezhet, mely nemzetközi jellegénél fogva a millenium iránti érdeklődést is fokozni alkalmas. Minthogy pedig mindezek a munkák, bár részben már folyamatban vannak s részben legközelebb megkezdetnek, azonban egyenkint és összességükben 1895-ig be nem fejezhetők, ennélfogva különösen tekintettel arra, hogy a honfoglalás ezredéves fordulója a történelmi hűség megzavarása nélkül 1896. évre is tehető, mert a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában a »Magyar Tudományos Akadémia« által kiküldött bizottságnak 1883. évi január hó 25-én kelt jelentése szerint a honfoglalás kezdete és befejezése közti idő teljesen kétségtelen tény gyanánt a 888—900 évek közötti időre tehető, a kormány azon megállapodásra jutott, hogy a millenium tartassék meg oly időpontba-n, midőn annak emléke nagyobb közmüvek által is megörökithetö, miből önként következik, hogy a kiállítás is, mely nem mint önczél, hanem mindig mint a millenium egyik része vétetett tervbe, abban az időpontban tartassék meg, melyben a millenium jelentősége egyéb maradandó művek által is fokozható lesz. Megjegyzem egyébként, hogy maga a kiállítás, ha egyedül annak a megtartásáról lenne szó, 1895-ben is létesíthető lenne, mert a hely kérdése tisztába hozatott, minden előmunkálat elő van készítve és még 2 év és 4 hónap áll rendelkezésre, a mi teljesen elegendő lenne, ha tekintetbe veszszük, hogy az 1885. évi kiállításnak — melynek fent elősorolt szilárd és tartós épületei készen állanak — rendezése sokkal elöhaladottabb időben vette kezdetét, nevezetesen a szervezési szabályzat csakis 1883. évi márczius 12-én adatott ki, az országos bizottság
