Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-28
XXVIÏI. SZÁM. 85 meg újabb módosítását s kiegészítését igénylik» Ezen szükséglet kielégítésére tartatott meg a múlt évben Bécsben a negyedik posta-congressus, melyen czélszerűbbnek mutatkozott az áttekintést megnehezítő pótszerződés kötése helyett új szerződésbe foglalni ngy a régiekből feutartott, mint az újonnan elfogadott határozatokat. Ez az új szerződés 1891. július 4-én íratott alá. E szerződés épen ugy, mint az előbbiek csak az egyesület szervezetére s levélpostai határozmáriyokra szorítkozik, mig a postai forgalom egyéb tárgya', p. o. a postautalványok, a postai megbízások stb. a szerződésben biztosított jog alapján részint az egyes congressusokon, részint külön értekezleten létrejött administrativ megállapodások és egyezmények által rendeztettek, melyek a bécsi congressus alkalmából tetemesen kibővittetvén, szintén új alakban Írattak alá, A bécsi egyetemes postaszerződés nagyobbára a párisi szerződés szövegét és beosztását tartotta meg. A congressus legfontosabb eseménye, az összes ausztráliai brit gyarmatok csatlakozása az egyesülethez, mely időközben ténynyé is vált. Ennek jelentősége abban áll, hogy most már az ötödik földrész is az egyetemes postaegyesület kötelékébe tartozik és igy az, — Chinán (melynek néhány kikötőjében van ugyan, de európai hatalmak által fentartott postahivatal) Közép-Ázsiának és Afrikának némely, a polgárosodás által még meg nem hódított részén kivül (a Lappföld és a délafrikai köztársaság csatlakozása kilátásba van véve) az egész világra kiterjed. Ausztráliának csatlakozását a congressus oly fontosnak tekintette, hogy ennek kedvéért a több oldalról indítványozott levélpostai díj-leszállitásokat a jövő eongressusig elhalasztotta, mert az ausztráliai brit gyarmatok csak ily feltétel alatt voltak hajlandók a csatlakozásra. A bécsi szerződés mindazáltal elég más vívmányt mutathat fel, melyek közül részint a közönségre, részint az egyesület belviszonyaira nézve fontosabbak a következők: 1. A kereskedői körökben régóta nyilvánult kívánság figyelembevételével az árúmintaküldemények maximalis kiterjedése 30 : 20 : 10 centiméterre (tekercs-alaknál 30 centiméter hosszúságra s 15 cm. átmérőre) emeltetett fel s a szerződő országoknak megengedtetett, hogy egyes viszonylataikban egymás közt még nagyobb méretekben állapodhassanak meg s e küldemények maximalis súlyát is emelhessék (5. czikk.). %. Nem kötelező rendelkezésképen kimondatott, hogy az ajánlott levelek 500 franc erejéig utánvétellel terhelhetők meg (7. czikk.). 3. A tengeri hajón levő levélgyűjtő szekrényekbe tett levelek bérmentesítése egyöntetűen rendeztetett akképen, hogy nyilt tengeren a hajó nemzetisége, kikötőben pedig a kikötő országa határozza meg, mely országnak levél jegyei használandók (11. czikk.). 4. A frankójegyek és postai jelzők hamísitása, utánzása és csalárd módon való használása ellen kölcsönös védekezések megindítása (18. czikk,). 5. Az átszállítás költségeiről való leszámolás határozmányai több tekintetben kiegészíttettek s módosíttattak, többek közt az idegen országon át hadihajóraj parancsnokságához küldött levélcsomagok, valamint az egyesületen kivül maradt országokba szóló levelezések közvetítése egységes módon szabályoztatott (15. és 17. czikk.). 6. A congressusok közti időben előterjesztett indítványok írásbeli tárgyalása akképen rendeztetett, hogy az ellenvélemények s módositványok is tárgyalás és szavazás alá kerülhessenek s kimondatott, hogy az igy elfogadott határozatok csak két hónappal a ] kihirdetés után léptethetŐk életbe. A szerződés megkötése alkalmával zárjegyzŐkönyv vétetett fel, mely a congressusou nem képviselt egyesületi országoknak, valamint az egyesületen kivül maradt országoknak a csatlakozás jogát fentartja s néhány más átmeneti intézkedést tartalmaz. A szerződés 19. czikke a hírlapokra való előfizetés közvetítését is azon szolgálati ágak közé sorozta, melyekre az egyesület hatásköre kiterjed, s melyek, mint fennebb említtetett,
