Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-86
468 LXXXVL SZÁM, 86. szám. (XI. ÜLÍS, 134. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) / Jelentése i a főrendi ház közjogi és törvénykezési-, pénzügyi- és közgazdasági és közlekedési bizottságának „a& állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. évi XXXV., és 1890. évi XXXVI. tötvényczikkek mődositásáről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A törvényjavaslat czélja az állam bevételeit a bor- és sörfogyasztási és italmérési adó egyesítése által biztositani, a nélkül, hogy a községek megkárosittassanak, s ennek ellenében az italok forgalmának szabaddá tétele. A bizottság ezen italokra nézve a fogyasztási adókra vonatkozó törvények és utasítások alkalmazását, a megváltási, bérleti, illetőleg az átutalási rendszert helyesli; szintúgy elfogadandónak tartja a törvényjavaslatban a bortermelőknek adandó kedvezményeket is. De felette helyesnek tekinti a mesterséges borgyártásnak fogyasztási adó alá vonatását, mert minden szőlőtermelő a közelmúltban igen súlyosan érezte a mfíborgyártás concurrentiáját, a mely főleg a főváros területén, fogyasztási adó alá nem vonatva, a természetes bor értékesítését nehézEé tette s ez által százezerekre menő kárt okozott az államkincstárnak. De a bizottság eltekintve ezen figyelemre méltó mozzanattól, a mesterséges borgyártásnak fogyasztási adó alá vonatása által véli a mííborgyártás kérdésének gyakorlati megoldását is előkésziteni, de egyszersmind ez által a mesterséges bor forgalmát azon határok közé szorítani, a mely betartandó, hogy a közgazdaságunkra oly fontos szőlőtermelésünk regenerálása lehetővé tétessék, s azon roppant nemzetgazdasági veszteségek lassan-lassan kihevertethessenek, a melyeket a phylloxera vastatrix pusztításai, a nemzeti vagyonban előidéztek. A mesterséges borok megadóztatási tételét a bizottság, viszonyitva a természetes bor fogyasztási adójához, alacsonynak találja, de minthogy ezen kérdés megoldása kétségkívül közeljövőben napirendre fog kerülni, erre nézve ez alkalommal javaslatot tenni nem kivan. A szeszadóra vonatkozólag a bizottság helyesli a törvényjavaslat intézkedéseit, noha aggályok merülnek fel, hogy a fogyasztási és italmérési adó új rendezése az állam jövedelmeiben esetleg apadást okozhat, mégis azon okból, mert ez által a termelés, a forgalom és az adózás eltérő érdekei megközelitőleg kielégítést nyernek s a teherviselés általa egyenlőbbé, a forgalom szabadabbá s az ellenőrzés igazságosabbá tétetik, ajánlja a szőnyegen levő törvényjavaslat változtatás nélkül való elfogadását Budapesten, 1892. évi július hó 16-án. Szlámy József s. k. f hitottsági elnök. Gáli József s. k. t Meotiidgi jegyző.