Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

414 LXXVn. SZÁM. Á 13. §-hoz. A koronaértékre szóló ezüst érmék külalakjára nézve következőket óhajtom megjegyezni. A köriratok ugyanazok, mint az arany érméken. A képlap és hátlap díszitése nagy egészében ugyanolyan, mint a mai ezüst váltópénzé. Karimájuk sima lesz, mig a nikel érméké az alább kifejtendő okból rovátkos. Az érmék átmérője ugyanaz, mint az egy, illetőleg félfrankos ezüst érméké. A 14. §-hoz. A szakasz annak kijelentése után, hogy a koronaértékre szóló ezüst érmék csak az állam számlájára veretnek, megállapitja egyúttal azt, hogy mindössze 60,000.000 korona összegben veretendők ily érmék. Minthogy nem az ezüst a valutafém, ezek az érmék kizárólag az állam számlájára veretnek. Ez az intézkedés tehát bővebb indokolást nem igényel. A mi a megállapított contingenst illeti, ez az a rész, a mely a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között köiendő szerződésről szóló és egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslat IX. czikke szerint a monarchia két államában mindössze veretendő ezüstérmékből a magyar korona országaira esik. A forgalomban ezeknek az érméknek az a szerepe lesz, hogy kitöltsék az ürt a tulajdonképi váltópénz és az értékpénz, illetőleg az utóbbit helyettesítő papírpénz között. Habár azért, mivel eddigi pénzforgalmunkban egyforintos értékpénzek is vannak, a forint felét képviselő koronások, illetőleg annak negyedét képviselő félkoronások helyzetét az uj rendszerben nehéz előre megállapitani, mégis alig tévedek, ha a koronaértékre szóló ezüst érméket arra tartom hivatottaknak, hogy egyrészt az ausztriai értékű ezüst értékpénznek az 1857-iki érmeügyi nyiltparancs alapján vert a. é. V* forintos ezüst érméit, a melyek czélszerűtlennek bizonyultak, helyettesítsék, másrészt és pedig kiváló mérvben arra, hogy akkor, a midőn az egyforintos államjegyek a forgalomból ki fognak vonatni, azokat sikerrel pótolni fogják. Végül valószínű, hogy a félkoronás darabok csekély részben azt a szerepet is át fogják venni, a melyet ma az a, é. huszkrajczáros ezüst váltópénz visz. A mi a contingens számszerű nagyságát illeti, következőket van szerencsém megjegyezni. A magyar korona országainak lakosságát 17,463.473 főnyi lélekkel véve alapul, ha az egész 60,000.000 korona forgalomba hozatik, egy főre 3 korona 43 fiitér esik, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok 23,895.413 főnyi lakosságára az ott javaslatba hozott 140,000.000 korona contingensből egy főre 5 korona 83 fillér, az egész monarchiára és a megszállott tartományokra (az utóbbiak lakossága 1,362.914 lélek) 4 korona 84 fillér esik. Habár sem Németország, sem a latin Unió államaival az összehasonlítás nem talál, mert mindkét területen más rendbeli ezüst érmék vannak forgalomban, mégis megemlitendőnek tartom, hogy Németországban az u. n. birodalmi ezüst érmék contingente fejenkinti 10 márkával, a latin Unió államaiban a hasonló ezüst érmék contingense fejenkint 6 frankkal van megállapítva. A javaslatba hozott contingens tehát minden valószínűség szerint megfelelő lesz. Egyébkép a 60,000.000 maximalis határt képez, a melyen, ha szükséges lesz, alul is maradhatunk. Ez a körülmény indokolja a javaslatnak azt a rendelkezését, a mely a rész. letes kivitelt a rendeleti útra bizza.