Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

396 LXXVïï. SZÁM. A tartozások és követelések ez a kölcsönös kiegyenlítése rendszerint érczváltókkal történik, mindaddig, a mig követeléssel tartozás áll szemben. Midőn azonban a kiegyenlítés e módja véget ér, a további kiegyenlítés csak készfizetések által történik, vagyis a kereskedelmi mérleg helyes megítélésénél a nemes érezek mérlegét is szemügyre kell vennünk, csakhogy ennél az ellenkező szempontból, mint a kereskedelmi mérlegnél, mert a gazdaság activitását a nemes fémforgalomnál a behozatal többlete mutatja. A nemes fém nemzetközi forgalmánál pedig behozatalunk ugyancsak 1875 óta, két év kivételével, a kivitelt állandóan felülmúlta. így a nemesfém-forgalomnál a behozatal többlete tett: 1876-ban 4,400.000, 1877-ben 14,947.000, 1878-ban 37,052.000, 1879-ben 54,225.000, 1880-ban 9,662.000, 1881-ben 30,592.000, 1883-ban 17,587.000, 1884-ben 2,180.000, 1885-ben 3,555.000, 1886-ban 8,786.000, 1887-ben 5,925.000, 1888-ban 14,948.000, 1889-ben 17,434.000, 1890-ben 39,169.000 o. é. forintot. De nemcsak a kereskedelmi mérleg ez az emiitett activitása s a nemes fémforgalom mérlegének nekünk kedvező egyenlege, saldoja az, a mely biztos kilátást nyújt arra, hogy a valuta-rendezés czéljaira beszerzett aranykészlet a belföldön állandóan meg lesz tartható, hanem biztat erre a várakozásra az a különbség, a melyet az árúforgalom a kivitel és a behozatal árúinak minősége között mutat. Mig ugyanis kivitt árúink legnagyobb része — s ez áll különösen a magyar korona országaira — oly czikkekből áll, a melyek egyszeri használatnak képezvén csak tárgyát, a használat folyamán értékükben és állagukban megsemmisülnek, addig a behozott árúk túlnyomó része maradandóbb jellegű és értékű czikkekre esik. S ez a jelenség az árúmérlegnek passivitása mellett is arra mutatna, hogy a gazdasági élet fejlődését, a nemzeti törzsvagyon növelését kedvezően befolyásoló czikkeket hozunk be. Épen ez a fejlődés és gyarapodás rejti a biztosítékot magában arra nézve, hogy a behozott árúk túlnyomó része ide benn is előállítható lesz, mig megfordítva az általunk kivitt árúk természetüknél fogva olyanok, hogy értékök — a koronkinti hullámzásoktól eltekintve — hosszabb időközöket véve, csak emelkedő lehet. Egy másik körülmény, a mely ugyan csekélyebb jelentőségű, de mégis figyelmet érdemel, szintén egyik biztositéka annak, hogy beszerzett aranykészleteink a belföldön megtarthatók legyenek s ez az, hogy nemes fémtermelő ország vagyunk. Az évi arany-, illetőleg ezüsttermelés tett: 1871-ben 1872-ben 1873-ban 1874-ben 1875-ben 1876-ban 1877-ben 1878-ban 1879-ben 1880-ban 1881-ben 1882-ben 1883-ban Magyarországon: arany kilogram .-';'. . . 1.392-2 . . . . 1.434-2 . . . . 1.233-4 . . . . 1.291-1 . . . . 1.577-0 . . . . 1.890*0 . . . . 1.704-7 . . . . 1.807-2 . . . . 1.593-7 . . . . 1.604-0 . . . . 1.578-6 . . . . 1.724-3 .... 1.628*8 ezüst kilogram 20.127 17.136 18.577 17.421 21.235 22.784 20.506 19571 18.661 17.444 17.583 16.568 16.708