Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-77
886 LXXVn. SZÁM. oly körülmények között fenyeget, melyek különben is súlyosán nehezednek az állami fmancziákra. Még fontosabb a valuta rendezése állami hitelünk s értékpapírjaink biztos elhelyezése szempontjából. Ma az állami "értékpapírok árfolyamára a tulajdonképeni hitelmérőn, az állam fizetési készségébe és képességébe vetett bizodalmon kivül még egy más tényező, a valuta esélye hat közre s ennek a másik tényezőnek közrehatása sohasem emelő, hanem rendszerint csökkentő. Papirértékeink elhelyezése a külföldön majdnem lehetetlen, mert a valuta esélye 4 által befolyásolt értékek iránt nem tudnak bizodalommal viseltetni. Az a külföldi tőkepénzes' a ki nem számithat biztos jövedelemre, hanem a valuta esélyei szerint ugyanazért az 5 o. é. forintot képviselő papirjáradék-szelvényért hol 9, hol 8 márkára tarthat igényt, nem viseltetik sem előszeretettel, sem bizodalommal a papirértékek iránt, hanem, ha meg is veszi a papir- vagy ezüstértékre szóló czímletet, a kisebbik tételre alapítja számítását és kisebb árt ad csak a czímletért. Látjuk is azt, hogy értékeink iránt a bizodalom nem tud átalán megszilárdulni, hogy különösen papirértékeink csakis a német piaczon helyezvék el, mig a franczia és angol piaczokon alig fordulnak elő, sőt hogy a bizalmatlanság nemcsak a papirértékekre szorítkozik, hanem az aranyértékekre is kihat, a mennyiben ezek értéke is az oscillatiók folytán alacsonyra taxáit papirértékekhez szokott arányulni, simulni. Látjuk továbbá, hogy épen a bizodalom hiánya folytán keresettsége is csekély nemcsak papir-, hanem még aranyértékeinknek is, hogy azok sent tudnak egyes külföldi piaczokon állandó elhelyezést találni azért mert nemcsak az elvállalt kötelezettségek, hanem egyúttal a teljesítésre való képesség szerint is Ítélik meg papirjaink értékét s nem viseltetnek bizalommal oly állam értékei iránt, a mely állam más valutában meríti segélyforrásait s másban fizeti adósságait. Aranyértékeink is túlnyomó részben a német piaczon helyezvék el s azon értékeink, melyek directe sterlingfontra szóltak s Angliában helyeztettek el, mint a 30 és 54 milliós kölcsönök, mire beváltásra kerültek, majdnem kizárólag Németországba vándoroltak. Pedig, ha már nem lehetünk oly szerencsés helyzetben, hogy saját polgárainknak legyünk csak adósai, legalább arra kell minden áron törekednünk, hogy ne egy államban legyenek értékpapírjaink elhelyezve, hanem lehetőleg arányosan oszoljanak meg a tőkegazdag népek birtokában. Hogy az egyetlen piacztól való függés mily káros lehet, az állam hitelére, azt a legújabb idők tapasztalatai igazolják. így, midőn az orosz papíroktól a lombardképességet a német piacz megtagadta, vagy az olasz értékeket Francziaország utasította vissza, ugy Orosz-, mint Olaszország nagyon is megérezte ennek a helyzetnek válságos hatását. Minden lehetőt el kell tehát követnünk, hogy értékeinknek több külföldi piaczot szerezzünk meg. Hogy a valuta rendezésének hatását összes közviszonyainkra megismerhessük, még egy futó pillantást kell vetnünk azon általános politikai momentumokra is, a melyek a mai helyzet tarthatlan voltát igazolják. Az az elszigeteltség, a melyet valutánk rendezetlensége okoz, nemcsak azt teszi lehetetlenné, hogy természetes piaczainkat felkeresve, szükségleteinket ott szerezzük be közvetlenül s illetőleg czikkeinket oda vigyük, — hanem még ott is, a hol a nemzetközi viszonylatokban szintén nagy előnyöket biztosító megszokottság mellettünk van, kénytelenek leszünk, ha viszonyaink megjavítását sokáig halogatjuk, meghátrálni s a földrajzi fekvésnél, százados összeköttetésnél és a forgalom természetes irányánál fogva bennünket illető piaczokat elvesztvén, később azokat, ha egyáltalán igen, csak roppant áldozatok árán fogjuk visszafoglalhatni. Azok a jelenségek, a melyeket a keleti tartományokban tapasztalunk, hogy itt is távolabb fekvő államok árúival kell versenyeznünk, nem kizárólag politikai viszonyokra, nem
