Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-77

380 LXXVII. SZÁM. Az 1868, évi VIL, illetőleg 1869. évi XII., 1870. évi XXIV,, 1878. évi VI., 1879, évi XXIV., 1881. évi VII,, 1885, évi XII,, 1891, évi XXIL törvényczikkek alapján kibocsátott és ausztriai értékre szóló ezüst és réz váltópénz mindaddig forgalomban marad, a mig bevonása iránt intézkedés nem tétetik. Ez az intézkedés, kapcsolatban a jelen törvény végrehajtására vonatkozó intézkedésekkel, rendeleti úton történik. Ugyancsak rendeleti úton lesz megállapítandó az a véghatáridő, a melynek lejártáig a váltópénz az állami pénztárak által beváltandó. A véghatárideig be nem cserélt pénzekért az állam semmiféle megtérítéssel sem tartozik. Ezek az érmék bevonásukig és pedig a húsz krajc zárosok at negyven, a tiz krajczárosokat húsz, a négy krajczáros réz érméket nyolcz, az egy krajczárosokat két, a fél krajczárosokat egy fillérrel számítva, elfogadandók, még pedig : a) állami pénztáraknál fizetéskép 5 frtig, illetőleg 10 koronáig, — beváltásként a beváltópénztáraknál korlátlanul ; b) a magánforgalomban fizetéskép az ez üst váltópénz 2 frtig, illetőleg 4 koronáig, a réz váltópénz 50 krig, illetőleg 1 koronáig, n. §. Az ausztriai értékre szdló papirpénzjegyek mindaddig, a mig forgalmon kivül nem helyeztetnek, minden fizetésnél, a mely a törvény szerint koronaértékben teljesitendő, az állami és egyéb közpénztárak, valamint a magánosok részéről fizetéskép elfogadandók, még pedig olykép, hogy névértékük minden forintja két koronával számittassék. 23. §. A koronaértékben való közkőtelező számítás behozatalát, kapcsolatban ezzel az általános érmeforgalom viszonyait és az új értéknek (1. §.) a jogviszonyokra való alkalmazását, a jelen törvény alapján forgalomban meghagyott ausztriai értékű ezüst forintosokra, s az államjegyek bevonására, a papirpénzforgalom rendezésére, valamint a készfizetések felvételére vonatkozó intézkedéseket külön törvények fogják szabályozni. Már a jelen törvény hatálybaléptétől kezdve minden fizetés, a mely ausztriai értékben — még pedig akár érczpénzben, akár nem abban — teljesitendő, a fizetésre kötelezett fél tetszése szerint koronaértékbeli arany érmékben is teljesithető olykép, hogy a husz-koronás arany érme tiz osztrák értékű forinttal, a tiz-koronás arany érme pedig öt ausztriai értékű forinttal számitandó. Ugyanez a rendelkezés kiterjed az egy-koronásokra s a koronaértékre szóló nikel és nronz érmékre is, figyelemmel azoknak a jelen törvény 19. §-ában megállapított fizetési erejére, még pedig olyképen, hogy az egy-koronás ötven, a husz-filléres tiz, a két filléres egy, az egy-filléres fél ausztriai értékű krajczárrai számitandó. 24. §. Jelen törvény hatályba lépésének idejét a ministerium rendeleti utón állapítja meg 5 az 1878. évi XX-ik, s illetőleg az 1887-ik évi XXlV-ik törvényczikkekkel beczikkelyezett vámés kereskedelmi szövetség tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe. ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok é3 országok törvényhozása a jelen törvénynyel a pénzrendszer és pénzláb tekintetében azonos rendelkezéseket tartalmazó törvényt hozott. 25. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Josipovich Géza s. &., à Jtépvi-sélohág jegyzője.