Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-59
LIX. SZÁM. 253 A töltést k, íizok iragaspsga és anyagához képest, IV» vagy l 1 / 4 lábas lejtőkkel létesítendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felől lejtők ellenben ugyanoly rézsiível készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó — és ngyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. — Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin l*o méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0'5 —l*o m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l*o m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Űtszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út fel építményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyilású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 15 cm. vastag kőalappal és 10 cm. vastag kavicsréteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább l'ooo m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához bánya- vagy folyamkavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2*8 m. szélességgel kell birnia. . Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrliázi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 kobm, beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken ierakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők ; mig a nyílt műtárgyak ellenfalai kŐvagy téglából építendők. A nyilt műtárgyak hordszerkezetei 2 méter nyílásig fából, a 2 méternél nagyobb nyilasoknál pedig vasból létesítendők. HidfŐk, hidjármak, jégtörők és hidlásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható.
