Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.
Irományszámok - 1892-56
$36 LVI. SZÁM Mindezen vasúti vonalak azonban annyira távol vannak Bosznia középső s nyugati részétől, tehát épen attól a kiterjedt vidéktől, mely ma még majdnem kizsákmányolatlan és nagy gazdasági fejlődésre volna képes, — hogy azokat az oLtani termeivényekkei nem lehetséges elérni, tekintve, hogy itt általában csak nyersterményekről lehet szó, a melyek olcsó szállításra vannak utalva, hogy piaczi kelendőséggel bírhassanak. A. szerajevo-bródi vasutból kiágazó és nyugat felé vezető vasúti vonalnak létesítése tehát, — mely mindenekelőtt az újonnan megnyitandó terület leggazdagabb részének, tudniillik a Wrbas-völgynek kivitelét tenné lehetővé, — a megszállott tartományok gazdasági fejlődésére nézve a legnagyobb jelentőséggel bír. De a tervezett vasúti összeköttetés nemcsak gazdasági tekintetben, hanem közigazgatási és politikai szempontból is kiváló fontossággal bir, a minek közelebbi indokolását azonban, czélszerübbnek vélem későbbre hagyni; a midőn a tervezett vasút irányát és az általa átszelendő vidék természeti viszonyait megismertettem volna. A tervezett vásut egy fővonalból és egy szárnyvonalból áll. A fővonal kezdetét venné a boszna-völgyi vasút Janjici állomásától s Traynikon át Bugojnóig vezetne. A fővonal hossza 69.3 km. A szárnyvonal, melynek hossza 31*2 km., a fővonal D.-Vakuf állomásából szakadna ki és Jajceig vezetne. Mind a fővonal, mind a szárnyvonal, ugy mint a többi bosznia-herczegovinai vasút, keskenyvágányúnak építtetnék; a fővonalon a Komár hegységnek 1040 m. hosszúságú s 836*79 mmagasságban fekvő alagútban való áthágásánál 5*050 km. hosszban a fogaskerekű rendszer alkalmaztatnék, hasonlóképen, mint az már a sarajevo-mostan vasúti vonalon és az Iván hegység áthágásánál alkalmaztatott. A legnagyobb emelkedés az adhäsios rendszerű szakaszokon 15%», a fogaskerekű szakaszon pedig 60%o-al, a legerősebb kanyar sugara pedig 100 méterrel van megállapítva. Az építendő vasút fővonala a Bosna-vasutból Janjicinál kiágazva, először is a Lasvavölgynek 1—2 km. széles termékeny katlanján keresztül Travnikba vezetne. Travnik a tartomány egyik legjelentékenyebb városa. Az ötvenes évekig Bosznia fővárosa és a török kormányzók székhelye volt, jelenleg pedig székhelye egy kerületi hivatalnak és egy kerületi törvényszéknek a hozzátartozó hivatalokkal. Legnagyobb jelentőséggel bir azonban Travnik, mint középpontja a népes és mindennemű, természeti kincscsel megáldott vidéknek. Mindenekelőtt tekintetbe veendő itt a zenicai kőszéntelepnek valóban rendkívüli gazdagsága, mely Travniktól északra 10 kilométernyi szélességben terjed ki. Travnik közvetlen közelében is hatalmas széntelep nyujtványok vannak, melyeket eddig a szükséges közlekedési eszközök hiányában nem volt lehetséges kiaknázni. Ha e kitűnő szén számára délfelé a dalmát tengerpartig vezető vasút által az Olaszországba való kivitel megnyittatnék, akkor e vidéken nevezetes köszénbányák keletkezhetnének s a vidék munkás lakossága részére is jövedelmező keresetforrás nyílnék. AStit- és Zec-Planinán gazdag antimon- és higanytelepek fordulnak elő, melyek a legnagyobb reményekre jogosítanának, de itt is hiányzik az okszerű kiaknázás legelső feltétele : a megfelelő közlekedési eszköz. Csakis ilyennek létesítésével lesz lehetséges a nagy kiterjedésű szép fenyvesek értékesítéséhez is hozzálátni, melyek e területen hatalmas állabokat képeznek. Északra Travniktól fekszik a Vlasiő-Planina kitűnő legelőivel és kiterjedt juhtenyésztésével, melynek termékeit könnyebb közlekedés mellett hasonlóképen nagyobb mennyiségben lehetne a piaczra vinni. Megemlítendő, hogy a vlasiß-planinai kosok, mint tenyészállatok már ma is keresettek és becsültek.
