Főrendiházi irományok, 1892. I. kötet • 1-91. sz.

Irományszámok - 1892-54

LÎV. SZÁM. 209 14. b) §. Ha a megengedhet Osé g iránt hozott Ítélet szerint felmérés tárgyát nem képező birtokrészletek felmérésének szüksége az előmunkálatok alatt merül fel, erről a működő mérnök az eljáró bírónál indokolt jelentést tesz, a ki, ha szükséges, az érdekelt feleknek a költségekre is kiterjedő meghallgatása után, a felmérés kérdésében határoz (18. §.). X. Az 1880 : XLV. t.-ezikk 15. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új szakasz lép: 15. §. Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság tagosítás esetében egy elnökből, négy rendes és két póttagból, — úrbéri elkülönítési és oly arányositási ügyekben pedig, melyeknél csak egy község határa van érdekelve, egy elnökből és két rendes tagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot, illetőleg egy rendes tagot választ. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek. A szakértők választásával érdekcsoportot képeznek : a) úrbéres viszonyú községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek ; az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak ; 6) városokban, szabad és vegyes községekben úrbéri elkülönítésnél, arányositásnál vagy általános tagosításnál a község összes területének —, részleges tagosításnál pedig a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönítés vagy arányositás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számításnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoport* ban sem vesznek részi. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ. A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják : közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki. Erdők osztályozása és becslése esetében az ezen munkálatot teljesítő szakértői bizottság elnökének erdészeti szakismeretekkel kell birnia. Ha a megválasztott szakértő a helyszíni tárgyaláson meg nem jelen : az eljáró biró az illető érdekcsoportot vagy községet más, azonnal előállitható szakértő választására szólitja föl. Ha ez esetben a szakértő haladék nélkül elő nem állítható, vagy ha valamely érdekcsoport vagy község a választást akár eleve, akár ez alkalommal elmulasztja; a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő mérnők sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (16. §.), a nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. XI. Az 1880 : XLV. t.-czikk 18. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új szakasz lép: FŐRENDI IROMÁNYOK. I. 1892—!)?. 27