Főrendiházi irományok, 1887. XIV. kötet • 742-757. sz.

Irományszámok - 1887-742

* í)4 DCCXL1I. SZÁM. 11. Zu Nr. 106 und 107. Die in den Nr. 106 und 107 aufgezählten Wässer und Oele fallen dann nie ht unter diese Positionen, wenn sie in Behältnissen mit Etiketten, Gebrauchsanweisungen u. dgl. vorkommen, durch welche sie sich als Parfiimeriewaaren darstellen. 12. Zu Nr. 113. Künstlich hergestellter Indigo, welcher mit dem natürlichen Indigo die gleiche Zusammensetzung hat, wird wie letzterer behandelt13. Zu Nr. 146. Unter den zur Nr. 146 gehörigen und gleich den Spitzen zu verzollenden Kanten werden gewebte oder gewirkte Kanten nicht verstanden; derartige Kanten fallen unter die Posa men tier- oder Wirkwaaren der Nr. 147. 14. Zu Nr. 169 b) Als ganzseidene glatte Gewebe und Armiiren werden jene anerkannt, welche eine einheitliche regelmässige Oberfläche zeigen, die nur durch eine einfache Kreuzung der Ketten- oder Sehussfaden, welche sich nach einer gewissen beschränkten Anzahl von Fäden immer wiederholt, hergestellt ist, und welche Stoffe deshall) mittelst der gleichzeitigen Verwendung mehrerer Litzen erzeugt werden können, nämlich die Täffte und alle Armiiren, wie: Satins (Atlas), Serges und Surahs (Köper), Merveilleux, Ottomanes, Marquises, Gros de Suez, Failles françaises, Levantines, Reps, ííros de Tours, Armurespiquets etc. Alle Stoffe, welche" keine einheitlich regelmässige Oberfläche zeigen, sondern aus der Verbindung zweier oder mehrerer getrennt auftretender Armiiren (Bindungen) bestehen, seien es Ketteneffecte (wie bei den Peking), seien es Sehusseffeete (wie bei allen Barrés [Querstreifen]), überdies alle carrirten sowie quergestreiften Stoffe, welche Effecte zeigen, die durch verschiedenen Schuss hervorgebracht sind, dann die moirirten, gauffrirten und alle bedruckten Stoffe (gleichviel ob nur in der Kette oder im fertigen Stoffe bedruckt) werden als fayonnirte Stoffe behandelt. Als fayonnirte Stoffe werden alle jene behandelt, deren Oberfläche eine Zeichnung enthält und 11. A 106. és 107. sz.-hoz. A 106. és 107. számok alatt felemiitett vizek és olajak nem tartoznak ezen tétel alá akkor, ha czímj egy gyei, használati utasítással és más efelé vei ellátott edényekben fordulnak elö, a mi által illatszerárúknak mutatkoznak. 12. A 113. sz.-hoz. Mesterséges indigo, mely ugyanazon összetételű, mint a természetes indigo, ugy kezelendő, mint az utóbbi. 13. A 146. sz.-hoz. A 146. sz.-hoz tartozó és a csipkékkel egyenlően vámozandó szegélycsipkék alatt a szőtt vagy kötött szegélycsipkék nem értendők; ilynemű szegélycsipkék a 147. sz. alá sorolt paszománt- és kötött-árúkhoz tartoznak. 14. A 169 b) sz.-hoz. Sima és nyüstös (armure) árúknak tiszta selyemből azok fognak tekintetni, a melyek egyszerű és szabályos felületűek, a láncz- és vetőlékfonalak egyszerű keresztezésével birnak, melyeknél a minta határozott és csekély számú fonalak után ismétlődik és melyek ép ezért több nyüst segélyével állíthatók elő. Ilyenek: a tafota és minden nyüstös szövet, jelesül : a satin (atlasse), serges, surrahs (sávoly), merveilleux, ottomanes, marquises, gros de Suez, failles françaises, levantines, reps, gros de Tours név alatt ismert és a nyüstös piquets stb. szövetek. Mintás (façonnirt) szöveteknek mindazok fognak tekintetni, a melyek nem egyszerű és szabályos felületűek, hanem két vagy több fonalrendszerből készültek, mint a pekins, mely két lánczrendszerből (alapkötést képező és mintázatot létesítő lánczból) áll, avagy a barrés, melynél a hatást több vetőlékrendszer idézi elő; továbbá valamennyi koczkázott vagy csikós szövet, a melyeknél a mintázat különböző vetőlékek által idéztetik elő és végre a moirirozott, gauffrirozott, nemkülönben színnyomattal ellátott szövetek, még pedig mindkét esetben, vagyis akár a kész szövet, akár pedig csak a láncz fonala lett volna nyomva. Mintás szöveteknek tekintendők [mindazok, a melyek oly rajzszerfí mintázattal birnak, a melyek-