Főrendiházi irományok, 1887. XIV. kötet • 742-757. sz.
Irományszámok - 1887-748
590 DGCXLVIIÏ. SZÁM. c) bei Gegenständen, welche in Deutschland als Gebrauchsmuster, in Oesterreich-Üngarn als Erfindungen angemeldet werden, mit dem Zeitpunkt der ersten Anmeldung, falls diese in Deutschland erfolgt, und mit dem Zeitpunkt, in welchem das Patent auf die ersle Anmeldung ertheilt wird, falls diese in Oesterreich-Ungarn erfolgt. Der Tag der Anmeldung oder der Ertheilung wird in die Frist nicht eingerechnet. Als Tag der Ertheilung gilt der Tag, an welchem der Beschluss über die endgiltige Ertheilung des Patentes zugestellt worden ist. Artikel 5. Die Einfuhr einer in den Gebieten des einen Theiles hergestellten Waarc in die Gebiete des anderen Theiles soll in den letzteren den Verlust des auf Grund einer Erfindung, eines Musters oder Modells für die Waare gewährten Schutzrechtes nicht zur Folge haben. Artikel 6. Dem Inhaber einer in den Gebieten des einen Theiles eingetragenen Handels- und Fabriksmarke kann die Eintragung in den Gebieten des anderen Theiles nicht aus dem Grunde versagt werden, weil die Marke den hier geltenden Vorschriften über die Zusammensetzung und äussere Gestaltung der Marken nicht entspricht. Zu den Vorschriften über die Zusammensetzung und äussere Gestaltung der Marken werden diejenigen Vorschriften nicht gerechnet, welche in den Marken die Verwendung von Bildnissen der Landesherren oder der Mitglieder der landesherrlichen Häuser oder von Staatsund anderen öffentlichen Wappen verbieten. Artikel 7. Handels- und Fabriksmarken, welche in den Gebieten des einen Theiles als Kennzeichen der Waaren von Angehörigen eines bestimmten gewerblichen Verbandes, eines bestimmten Ortes oder Bezirkes Schutz geniessen, sind, sofern die Anmeldung dieser Marken vor dem 1. October 1875 in den Gebieten des anderen Theiles erfolgt ist, hier von der Benutzung als Freizeichen ausgeschlossen. c) oly tárgyaknál, melyek Németországban mint használati minták, az osztrák-magyar monarchiában mint találmányok jelentetnek be, az első bejelentés időpontjával, ha az Németországban történt és azon időponttal, midőn az első bejelentésre a szabadalom megadatott, a mennyiben az az osztrák-magyar monarchiában történt. A bejelenlés, illetve szabadalmazás napja a határidőbe be nem számittatik. A szabadalmazás napjául azon nap tekintendő, melyen a szabadalom végérvényes megadására vonatkozó határozat kézbesittetett. 5. czikk. Az egyik fél területein előállított árúknak a másik fél területeire való bevitele nem vonhatja maga után azon oltalomnak elvesztését, mely az utóbbi területeken ezen árúknak valamely találmány, mustra vagy minta alapján biztosíttatott. 6. czikk. A szerződő felek egyikének területein bejegyzett kereskedelmies gyári védjegytulajdonosától a másik fél területein való bejegyzés nem tagadható meg abból az okból, mert a védjegy a védjegyek összeállítása és külső alakja tekintetében itt fennálló szabályoknak nem felel meg. Ezen a védjegyek összeállítására és külső alakjára vonatkozó szabályok között nem értetnek azon szabályok, melyek tiltják az uralkodók vagy az uralkodó házak tagjai arczképeinek, vagy állami és más nyilvános czimereknek a védjegyekben való felhasználását. 7. czikk. Oly kereskedelmi és gyári védjegyek, melyek az egyik fél területein mint ismertető jelvényei valamely külön iparszövetséghez, bizonyos helyhez vagy kerülethez tartozók árúinak, oltalmat élveznek, és a mennyiben ezen védjegyek 1875. évi október 1-je előtt a másik fél területein be lettek jelentve, ugyanott szabadon használható jegyeknl nem tekinthetők.
