Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.

Irományszámok - 1887-690

50 DCXC. SZÁM A munkács-beszkidi vasútra a törvényhozás által eredetileg megszavazott és elől emiitett 10,400.000 frtnyi hitel elégtelenségét illetőleg van szerencsém tisztelettel megjegyezni, hogy 1887-ben, a midőn a kormány első izben volt kénytelen póthitelt kérni, még jelentékenyebb munkák voltak lolyamatban, a már teljesitett munkák pedig még felmérve nem voltak, továbbá a számos helyen elő­forduló csúszós és omlós talajviszonyoknál fogva a folyamatba tett biztositási munkálatok mérve előzetesen teljes biztossággal még kiszámitható nem volt, s végre akkor még a vállalkozók kártérí­tési igényének mérve ismeretes sem volt. Nagyon termé­szetes ennélfogva, hogy a törvényhozástól akkor kért póthitel összege vagyis 335.325 frt 93 kr. csak megközelítő s részben hiányos alapokon volt számjelezhető, a mennyiben az eredetileg megszavazott 10,400.000 frtnyi összeg­gel szemben a tényleges túllépés, vagyis a már emiitett és elő­irányzaton kívüli kiadásként kifizetett . . . 262.579 » 34 krral együtt . . 597.905 frt 27 krt tesz ki. De ha másrészről figyelembe vesszük azon sok irányú és természetű akadályokat és nehézségeket, melyek ezen építési szempontból az eddig létező hazai vasutak között legnehe zebb jellegű vonal létesítésénél előfordultak, ugy ezen az eredeti hitellel szemben alig 6°/o-ra rúgó tényleges túllépést a dolog természetéből és a fennforgott körülményekből következően indokoltnak és mérsékeltnek kell jeleznem. Megjegyzem még, hogy a fentebbiek szerint a munkács-beszkidi vasút kiépitésére szük­séges 10,997.905 frt 27 krból a kisajátítási költségekre eső 14.939 frt 35 kr. kiutalványozva még nincsen, mely összeg csakis a kisajátított földterületek tulajdonjogának a m. kir. államvasutak javára való tehermentes bekebelezése után válik majd esedékessé. Minthogy azonban ezen bekebelezés az 1890. évi pótnegyed végéig keresztülvihető nem volt, a fent kimutatott 262.579 frt 34 krnyi előirányzat nélküli kiadásból az 1890. évi zárszámadásban csak 247.639 frt 39 krt számoltam el, a 14.939 frt 35 krnyi különbözet összeget a bekebelezés megtörténte után, előreláthatólag a folyó 1891. évi zárszámadásban fogom mint előirányzat nélküli kiadást elszámolni. Földmivelésügyi ministerium. 97. tétel. »A kolo^si új majorban a{ intézni lak, egy s\arvasmarhaistálló és egy szekérs^in építésére« címnél 3.000 forintnyi hiteltúllépés mutatkozik. A kolozsi állami gulya­telepen eszközölt építkezésekre vonatkozó tervek ugyanis még az 1890. évi költségvetésnek törvényerőre emelkedése előtt készüllek. Ezen tervekben az építkezéshez szükséges faanyag és egyéb építkezési szükségletek oly árban irányoztattak elő, a mely árért azok a tervezéskor beszerezhetők lettek volna. Minthogy azonban az 1890. évi költségvetés csak ápril hóban emelkedett törvényes erőre, előbb tehát az építkezés előmunkálataira az engedélyt a ministerium meg nem adhatta, az időközben megdrágult anyag beszerzési ára hiteltúllépést idézett elő. 98. tétel. iCsomagoíó-s^in felépítése, a kecskeméti állami s{őlőtelepen« előirányzat nél­küli kiadás. 2.065 frt 11 kr. A kecskeméti állami szőlőtelepen, melynek beállítása 1883. évben vette kezdetét és foko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom