Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.

Irományszámok - 1887-690

4Ü DCXC. SZÁM. lehetett, a takarékosság folytonos szem előtt tartásával sikerült 87.995 frt 02 krt megtakarítani, ezen összeget nem csak ellensúlyozta, de annyira meghaladta a zab és egyéb takarmány beszerzésére szükséges összegeknél mutatkozó kiadási többlet, hogy ennek folytán az összes alrovatok egybevetésénél túlkiadás merült fel. Ugyanis ezen évben a takarmány, főleg pedig a zab ára oly váratlan emelkedést és állandóan magas állást mutatott, a melyekhez hasonlót az előző években tapasztalni, s igy az előirányzat készítésénél figyelembe venni nem lehetett. Ezen egyetlen körülmény folytán zabra és egyéb takarmányra a ménesek és méntelepeknél együttvéve 102.896 frt 51 krral többet kelle kiadni. Lényegesebb túlkiadást okozott továbbá azon körülmény, hogy a telepek létszámában bekövetkezett hiányok pótlására magánosoktól kelle több mént vásárolni. Egyébiránt úgy ezen utóbbi kiadást, mint a kezelés végeredményében mutatkozó túlkiadást ellensúlyozza azon körülmény, hogy a méneseknél 76.700 frt 83V

2 kr. a telepeknél pedig 13.322 frt 53V

2 kr., összesen tehát 90.023 frt 37 kr. bevételi többlet mutatkozik, azon körülmény folytán, hogy a ménesekből eladásra kerülő anyag tetemesen magasabb áron kelt el, úgyszintén a íedeztetési díjakból úgy a ménesek, mint a telepeknél több folyt be, mint az előző években. Ugyanezen czímen a 44. tétel alatt a »tenyészanyag vásárlására és a káposztás-megyeri kanczatelep szükségletére« kitüntetett összeg átfutó tételt képezvén, bővebb indokolást nem igényel. A 45. tétel alatt a mezőrendőrség és mezőgazdasági statistika czímén felmerült 13.484 frt 21

V» krnyi túlkiadás, az év tavaszán Szeged város, Csongrád és Torontál vármegyék területén nagy mérvben pusztitólag föllépett sáskák irtására fordított és előre is jelzett költségekből ered. A mennyiben már a költségvetés benyújtásakor hangsúlyoztatott, hogy az előirányzott 3.000 frt csak annyiban lesz elegendő a jelzett czélra, a mennyiben a marokkói sáska nem fog országos csapásként fellépni. A 46. tétel alatt az állategészségügy czímén dologi kiadások rovata alatt mutatkozó 4.655 frt 61V2 krnyi hiteltúllépés abban leli magyarázatát, hogy az 1890. évi államköltségvetés ezen ápril hóban emelkedvén törvényerőre, az 1890. évre előirányzott 26 új állatorvosi állomás csak a 2-ik évnegyed végén, illetve a 3-ik évnegyed elején töltetett be, s az ujon kinevezett állami állatorvosok túlnyomó része a kinevezés előtt napidíj élvezete mellett lévén alkalmazva, azok napidíja, — megfelelöleg az 1889. évi költségvetésnek, — all. rovaton mint dologi kiadás lett az év első felében elszámolva, ennélfogva itt túlkiadás keletkezett, ellenben a személyi járandóságoknál a kiadásnál sokkal nagyobb, 10.154 frt 65

1

/

2 krnyi megtakarítás éretett el. A 47. tétel alatt a vinczellériskolák és borászati vándortanítók czímén mutatkozó 82 frt 727» krnyi túlkiadást az okozta, hogy a phylloxera pusztításainak ellensúlyozása czéljából az országban nagymérvben megindult új szölötelepek alakítása a borászati vándortanítók közreműködését folyton növekedő mérvben vette igénybe, a mi e czímnek »szölöszeti és borászati vándortanítók« rovata alatt tetemes költséget idézett elő, és csak a többi rovatokon elért megtakarítások utján vált lehetővé az, hogy egészben véve e czímen a túlkiadás ily csekély összegre szoríttatott. A 48. tétel alatt a gazd. ismeretek terjesztésénél mutatkozó 24 frt 64 krnyi, továbbá a 49. tétel alatt a »gazd. különböző ágainak emelése« rovaton kitüntetett 109 frt 06 krnyi csekély hiteltúllépésekkel szemben a »gazdasági tanintézetek és gazdasági ismeretek terjesztése« czíme alatt előforduló többi rovatokon a takarékosság szigorú alkalmazása mellett sikerült tetemes megtakaritásokat elérni. A-{ 50. tétel alatt a kincstári birtokok czímén a jószágigazgatóság és számvevő osztály dologi kiadásainál felmerült 1082 frt 857» krnyi túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy