Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.
Irományszámok - 1887-690
DOXC. SZÁM, a* sokkal több hivatalt kellett ellátni, mint azelőtt, de ehhez járul még azon körülmény is, hogy a jogilletékekben az ügyforgalom folyton gyarapszik, melynek természetes következménye a nyomtatványoknak nagyobb mennyiségben való fogyasztása. Egyébként e túlkiadás is az elért bevételi többletben bö fedezetet talál. A 31. tétel alatt a lottojövedék czímén felmerült 131.065 frt 247« krnyi túlkiadás a kifizetendő nyeremények, illetőleg a beszedési százalékok rovataira esik és a játék-betéteknél elért nagyobb bevételek folyománya. A 32. tétel alatt az állami jószágigazgatóságok és számvevő osztályok czímén mutatkozó 5.764 frt 307* krnyi túlkiadás részben onnan ered, hogy a mármarosszigeti és a szegedi jószágigazgatóságok feloszlatása alkalmával magasabb illetményeket élvező tisztviselők a redukált állományban csak csekélyebb javadalmazással rendszeresitett állomásokra voltak elhelyezhetők, s igy a fedezetet nem lelő többletek túlkiadást okoztak; másrészt pedig onnan keletkezett, hogy a m.-szigeti jószágigazgatóság feloszlatása és e hatóság elhelyezésére szolgált épületnek a vallás és közokt. minister ur részére tanügyi czélokra történt átengedése folytán a visszamaradt iratok elhelyezése, átszállítása és gondozása a költségvetésben fedezetet nem lelő költségeket idéztek elő; végre a feloszlatott szegedi jószágigazgatóságtól az aradi illetve temesvári jószágigazgatóságokhoz átutalt birtoktestek kezelése ugyanezen igazgatóságoknál az útiköltségek és napidíjak rovatán engedélyezett hitel túllépését vonta maga után. A 33. tétel alatt az állami jószágoknál mutatkozó 37.880 frt 427* krnyi túlkiadás oka egyrészt azon körülményben rejlik, hogy az adók és közköltségek rovata alatt engedélyezett hitelösszegek előirányzatánál a birtokeladások folytán előálló apadások már figyelembe vétettek, mig ellenben az adóknak a vevők terhére való átíratása, illetve a már eladott birtokok után a kincstár által kifizetett adók visszatéritése iránti leszámolások több esetben az év végéig eszközölhetők nem voltak ; másrészt abban, hogy a már bevételezett esedékes haszonbérekből a birtok eladások következtében jelentékenyebb Összegek voltak kiutalandók. Ezen kivül a kérdéses túlkiadást még több oly előre nem látott költségek is idézték elő, melyek a viszonyoknál fogva halaszthatlanok és elkerülhetetlenek voltak, ilyenek: a tokaji tűzvész által elpusztított kegyúri épületek felépítésére és helyreállítására 6.505 frt 67 kr; a battonyai úrbéri ügyben létrejött egyezség és birói ítélet alapján kifizetett 12.889 frt, továbbá a dévai uradalomnak a bérlöktől telepítési czélokra történt visszaváltása alkalmával a jövedéki bírságalapból a kárpótlási összeg kifizetése végett kölcsönvett 50.000 frtnak 2 félévi törlesztési részlete és kamata 14.536 frt 737« kr. Ez utóbbi összeg a telepitvényesek által fedezendő váltságárakból lett volna fizetendő, de miután a dévai telepítés csak a folyó évben vitetik keresztül, a telepitvényesek által sem az 1889. sem 1890. évben az előirányzott részletek be nem fizettetvén, a hátralékos részletek a kincstár által voltak törlesztendők. A 34. tétel alatt a vasmûveknél kitüntetett 1,286.152 frt 727« krnyi túlkiadás onnan származik, hogy a vasgyártmányok élénk kereslete és nagyobb mérvben történt megrendelése folytán a termelést megfelelően fokozni kellett; nevezetesen a VajdaHunyadon újonnan felépi' tett 3 nagy olvasztó megindítása és a rójahidai vasgyárnál az olvasztónak ismét üzembe helye* zése tetemesen növelték a költségeket. E tisztán üzemi kiadások azonban a nagyobb bevételekkel nemcsak teljesen fedeztetnek, hanem még ezen felül is jelentékeny bevételi többlet fog fenmaradni. A 35. tétel alatt az állami nyomdánál mutatkozó túlkiadást az üzem növekedése következtében felmerült nagyobb költségek okozták, ezen üzemi túlkiadás azonban a bevételi többlettel teljesen ellensúlyoztatik. A 36. tétel alatt az állami épületeknél felmerült 9.642 frt 7«-krnyi hiteltúllépést leginkább az állam tulajdonába átvett szegedi államkölcsönös házaknál előfordult többrendbeli
