Főrendiházi irományok, 1887. XII. kötet • 683-720. sz.
Irományszámok - 1887-694
DCXCIV SZÁM. 99 épségben tartásával, a jelen engedélyokra iny kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak Összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő adósságokkal, kölesönökkel való jelzálogi raegterheltetése tekintetében az 1888. évi IV-ik t. ez2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvenyczikk határozatai irányadók. A magyar államnak jogában álland az 1888. évi IV. t.-ez. 2. §-a értelmében az engedélyezett nagyszeben—vöröstoronyi helyi érdekű vasútnak Nagy-Szebentöl az Olt áthidalásáig s innen az ország határáig terjedő részét külön is és pedig a vasút többi részétől függetlenül beváltani, mely esetre, — a mennyiben a megváltás az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a második bekezdése szerint az engedélyezést követő 10 év alatt történnék, — megváltási ár gyanánt a Nagy-Szebentöl az Olt áthidalásáig (ezt is beleérte) terjedő vonalrészre nézve a jelen engedélyokmány 7. §-ában megállapított 987.000 forint, az Olt-hidtól az ország határszéléig terjedő vonalrészre nézve pedig az ennek tényleges engedélyezése alkalmával megállapítandó tényleges építési és Uzletberendezési költség lesz az engedélyesek, illetve jogutódjaik részére fizetendő. Az esetre pedig, ha az emiitett vonalrészeket az állam meg nem váltaná és a forgalom igényei azoknak átalakítását és tökéletesebb berendezését kívánatossá tennék : engedélyesek vagy jogutódjaik kötelesek lesznek a Nagy-Szebentől az Olt folyóig — ennek áthidalását is beleértve — terjedő vonalrészt, valamint az Olt-hidtól a Vöröstorony-szorosig, illetve az ország határáig terjedő s az előbbi vonalrészhez hasonlóan már eredetileg is elsőrangú alépitménynyel létesítendő vonalrészt a kereskedelemügyi m. kir. minister felhívására és az általa kitűzendő záros határidő alatt saját költségükön elsőrangú vasútvonallá átalakítani ; önként ertetvén, hogy a megnevezett folytatólagos vonalrészek átalakítási költségeinek fedezhetése czéljából a tényleges építési és üzletberendezési tőke megfelelően felemelendő lesz. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. : forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felgzerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalék-alapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztalak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ugy a pálya épitése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tarcása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedé13*
