Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-639
78 DCXXXIX. SZÁM. A több-kiadás a czukortermelvények után járó kiviteli jutalmakra esik, a mennyiben itt a termelési arány az 1887. évi végleges leszámolás szerint 6-74% ot, az 1888. évi leszámolás alapján 19'20°/o-ot tesz. A lottójövedék czíménél kimutatott 111.418 frfc 33 krnyi tulkiadás a kifizetendő nyeremények, illetőleg a beszedési százalékok rovataira esik, és a játékbetéteknél elért nagyobb bevételek folyománya. Az állami jószágoknál mutatkozó 67.528 frt 40 krnyi tulkiadás oka egyrészt azon körülményben rejlik, hogy az adók és közköltségek rovata alatt engedélyezett hitelösszegek előirányzatánál a birtokeladások folytán előálló apadások már figyelembe vétettek, mi g ellenben az adóknak a vevők terhére való átíratása, illetve a már eladott birtokok után a kincstár által kifizetett adók visszatérítése iránti leszámolások több esetben az év végéig eszközölhetők nem voltak ; másrészt abban, hogy a már bevételezett esedékes haszonbérekből a birtokeladások következtében jelentékenyebb összegek voltak kiutalandók. Ezen kivül a kérdéses túlkiadást még több oly előre nem látott költségek is idézték elő, melyek a viszonyoknál fogva halaszthatlanok és elkerülhetlenek voltak, ilyenek: a tokaji tíízvész által elpusztított kegyúri épületek felépítésére és helyreállítására 6.505 frt 67 kr. ; a battonyai úrbéri ügyben létrejött egyezség és birói Ítélet alapján kifizetett 12.889 frt; továbbá a dévai uradalomnak a bérlőktől telepítési czélokra történt visszaváltása alkalmával a jövedéki bírságalapból a kárpótlási összeg kifizetése végett kölcsön felvett 50.000 frtnak 2 évi törlesztési részlete és kamata H.536 frt 737» kr. Ez utóbbi Összegre nézve megjegyzem, hogy a törlesztési részletek a telepitvényesek által fizetendő váltságárakból lettek volna fedezendők, de a telepitvényesek által ugy 1889., mint 1890. évben az előirányzott részletek be nem fizettetvén, a hátralékos 2 évi részlet a kincstár által volt törlesztendő. A »Vasmüvek« czíme alatt a vasgyáraknál felmerült 253.178 frt 38 kr.-nyi tulkiadás onnét származik, hogy a vasgyártmányok élénk kereslete és nagyobb mérvben történt megrendelése folytán a termelést megfelelően fokozni kellett; nevezetesen a Vajda-Hunyadon újonnan felépített 3-ik nagy olvasztó megindítása és a rojahidai vasgyárnál az olvasztónak ismét üzembe helyezése tetemesen növelték a költségeket, ezen tisztán üzemi kiadások azonban'a nagyobb bevételekkel nemcsak teljesen fedeztetnek, hanem még ezen felül is jelentékeny bevételi többlet fog fenmaradni. Az állami nyomdánál 27.465 frt 027a krnyi tulkiadás merült fel, mert az üzem növekedése folytán nagyobb mennyiségű papir beszerzése vált szükségessé; e tulkiadás azonban a bevételi többlettel teljesen ellensúlyoztatik. Az »állami épületek« czíme alatt felmerült 6.941 frt 65 krnyi túlkiadást leginkább az állam tulajdonába átvett szegedi államkölcsönös házaknál előfordult többrendbeli javitási és helyreállítási költségek idézték elő, melyek fedezetéről az 1890. évi költségvetés összeállítása alkalmával gondoskodni még nem lehetett; megjegyezvén, hogy e házak után befolyt haszonbérek, mint előirányzat nélküli bevételek számoltattak el. Az átmeneti kiadások közt »az állami javaknál a bérhátralékok leszámolásának keresztülvezetése 8tb.« czím alatt 2.413 frt 85 krnyi tulkiadás fordult elő, a mi abban leli magyarázatát, hogy egyes, az állami jószágoknál alkalmazva volt és azok eladása következtében rendelkezési állapotba helyezett tisztviselők végleges elhelyeztetésükig, illetve rendelkezési állapotuk megszűntéig a bérhátralékok leszámolására, vagy a telepitvényes ügyek rendezésére alkalmaztatván, illetményeik e czím terhére számoltattak el; továbbá a birtokeladások alkalmával nagy mérvben felmerült hirdetési díjak is voltak okozói e túlkiadásnak. »A fővárosban alkalmazott és szolgálattételre beosztott alsóbbrendű állami hivatalnokok, altisztek és szolgák segélyezésénél« az 1890. év IV. negyede vécéig előfordult 36.852 frt
