Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.

Irományszámok - 1887-681

DCLXXXI. SZÁM. 299 levő vasúthálózatával összeköthetni ; a mííszaki kivitel tekintetében pedig 1*435 méter szab­ványos nyomtáv mellett saját csatlakozó vonalait tetszése szerint első- vagy másodrangú vasút­ként építheti s végül hogy ezen vonalaknak államköltségen vagy engedélyezés utján magánvál­lalat által leendő kiépítése is a két fél szabad elhatározásának tartatott fenn. Minthogy Rumania területén a csatlakozó vonalak iránya és pedig Gymestől Targu­Ocnáig a Vöröstorony szorosból pedig Rimnikig, illetve Pitestiig a földrajzi helyzet által adva van ; minthogy továbbá a csatlakozások rumán vonalainak kiépítése a magyar vonalak meg­építésénél a kedvezőbb terepviszonyok és kisebb távolságoknál fogva rövidebb időt igényel s a rumán kormány a tárgyalásokban részt vett képviselőinek nyilatkozatai szerint saját csatlakozó vonalait mint első rangúakat szándékozik létesiteni, végre minthogy Rumániában a vasutak kizá­rólag állami költségen épülnek : ennélfogva a fentebb kiemelt részletes határozmányok a mi érdekeink és viszonyainkra való tekintettel lettek az egyezménybe felvéve. Ugyanis a magyar vasúthálózatból a gymesi csatlakozási pontig építendő vonal minden­esetre aránytalanul hosszabb, mint ugyanezen csatlakozásnak rumán területre eső része s ugy ^erre, valamint az építési költségek nagyobb Összegére való tekintettel, egyfelől az épitésre hosz­szabb határidőt kellett megállapítani, másfelől nyitva kellett hagyni a lehetőségét annak is, hogy a csatlakozó vonalak a magyar területen esetleg mint helyi érdekű vasutak létesittethessenek. A mi a csatlakozó vasutvonalak műszaki és illetve forgalmi jellegét illeti, azon körül­mény, hogy Rumania nem fektetett súlyt arra, miszerint a csatlakozó vonalak mindkét ország­ban mint elsőrendtíek építtessenek, abban találja magyarázatát, hogy ezen csatlakozások inkább csak a teherforgalomra számithatnak, ennek legyőzése szempontjából pedig az illető vasutvona­laknak mikénti épitése tisztán pénzügyi, illetve üzletgazdasági kérdést képez. A magyarországi csatlakozó vonalak iránya a földrajzi helyzet által annyiban szintén adva van, a mennyiben a vöröstoronyi csatlakozás csakis a m. kir. államvasutak Nagy-Szeben állomásától Talmácsig s innét az Olt folyó mentén a Vöröstorony-szorosig, illetve a csatla­kozási pontig vezető 36 km. hosszú vonalon lesz megépíthető. Ezen csatlakozásnak mint helyi érdekű vasútnak képitése az állam minden nagyobb megterhelése nélkül már is biztosítottnak tekinthető, a mennyiben ugyanezen vonalon a Nagy-Szebentől Talmácsig, illetve az Olt folyó áthidalásáig (ezt is beleértve) terjedő vonalszakasznak elsőrangú alépitménynyel leendő ki­vitelét a nagyszeben—feleki vasútvonal engedélyt kérői már is biztosították, sőt az Olt hídtól a határszélig vezetendő vasútvonalnak kiépítése iránt isj kötelezettséget vállaltak. Ez alapon a nagyszeben—vöröstorouyi csatlakozó vonal mint másodrangú fogna építtetni, ugy azonban, hogy elsőrangúvá való átépítése bármikor utólag is minden nehézség nélkül eszközöl­hető lesz.' E csatlakozás rumán vonalát illetőleg bátorkodom megjegyezni, hogy a csatlakozási ponttal Összekötendő piatra—rimniki vasútvonal szintén másodrangú, minélfogva Rimniktől a magyar határszélig feltehetőleg csak az esetben fog elsőrangú vasút épülni, ha a piatra—rim­niki 87 km. hosszú vonal egyidejűleg szintén átépíttetnék, a mi Rumániára jelentékeny áldo­zattal járna. Lehetséges azonban, hogy a csatlakozó vonal már eredetileg Pitestitől építtetnék a magyar határszélig, mely utóbbi esetben a bukaresti csomópont forgalma, ideértve a cerna­wodai Duna-hid kiépitésével kapcsolatosan a küsztendjei tengeri kikötő forgalmát is, első sorban a vöröstoronyi útirányra fog ugyan gravitálni; minthogy azonban a nagyszeben —vöröstoronyi magyar csatlakozó vonal emelkedési viszonyai nagyon kedvezők, kétséget nem szenved, hogy e vonalrész mint másodrangú vasút is képes lesz az arra irányuló forgalmat hosszú időre legyőzni. Ellenben a Ghymes-szorostól a magyar vasúthálózatig építendő vonalat, habár e csatla­kozás egyelőre nagyobb forgalomra nem számithat, kedvezőtlen emelkedési viszonyai miatt leg­38»

Next

/
Oldalképek
Tartalom