Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-633
22 DCXXXIII. SZÁM. Az engedélyokmány kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételek értelmében a pálya oly módon lesz megépítendő, hogy azon a vonatok óránkénti 30 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A pálya alépítményének szabványszerü koronaszélessége 4*o méter leend, — s teljesítményképességének fokozása érdekében a nyílt műtárgyak ÍO'O méter nyílásig kőellenfalakkal és fahordszerkezettel a 10*0 méteres és azon felüli hidak pedig kőellenfalakkal, kőpillérekkel és vashordszerkezetekkel építendők. Az alkalmazandó sínek, — melyek aezélból gyártandók, 23*6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly stirün rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételük 5.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza 2'2 méter legkisebb hosszasággal állapíttatott meg, — s úgy ezek, valamint a kitérők talpfái, tölgy- vagy vörös fenyőfából állitandók elő. A pályán a késmárki csatlakozó állomástól eltekintve, Szepes-Bélán egy 300 méter hosszú végállomás s Nagy-Őrön egy 150 méter hosszú rakodó állomás terveztetik. A pálya építését engedélyesek az engedélyokmány keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. A tényleges építési és üzletberendezési tőke háromszázötezer forintban, vagyis pályakilométerenkint 37.654 forintban állapíttatott meg, mely tőkéből engedélyesek forgalmi eszközök beszerzésére 30.000 forintot, tartalékalap képzésére pedig 6.000 forintot tartoznak fordítani. Az első tekintetre magasnak látszó építési költség abban találja indokolását, hogy ezen 8*i kilométernyi rövid vonalon a csatlakozási állomást is beszámítva, három állomás lesz építendő, továbbá, mert forgalmi eszközökre pályakilométerenkint 3.703 forintot kellett kihasítani, végül mert a 10*o méteres és azon felüli hidak vasszerkezettel fognak megépíttetni. A 305.000 forinttal megállapított tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése tekintetében van szerencsém tisztelettel előadni, hogy ezen összeget engedélyesek 35%, azaz : 106.750 forint erejéig névértékben kibocsátandó 5%-os törzsrészvények utján, 65%, azaz : 198.250 forint erejéig pedig 72%-os árfolyam alapul vétele mellett számitott 5%-os elsőbbségi részvények utján kívánják beszerezni, s hogy a törzsrészvénytőke fedezésére érdekeltségi hozzájárulások utján eddigelé 70.000 forintnyi összeg biztosíttatott. Minthogy a most számításba vett összegen felül az érdekeltségtől több hozzájárulás nem remélhető, ezen úgy közgazdaságilag kívánatos, mint hadászati szempontból is fontos vasútvonal megépithetése érdekében a következő állami segélyezést biztosítottam. A postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállítása s egyéb rendeletileg később megállapítandó feltételek teljesítése fejében az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4. §-a alapján, a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott 50 egymást követő éven át fizetendő s az építés czéljaira is financirozható 1.000 frtnyi évjáradékot, mely évjáradéknak 57»°/« alapján számitott 18.000 forintnyi tőkeösszege fejében a postaszállítási és kezelési költségeknél a vasúti szállítás folytán elérhető megtakarítást meghaladó összegnek vagyis 9.000 forintnak megfelelő névértékű törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók. Az 1888. évi IV. t.-czikk 7. §-a alapján külön állami segélyképen egyszersmindenkorra a helyi érdekű vasúti segélyalap czímén költségvetésileg megszavazott hitel állásához képest az 1891. vagy 1892. évtől kezdve öt egymásután következő éven át ötezer forintos részletben kifizetendő 25.000 forintot biztosítottam, mely segélyösszeg fejében a kérdéses évjáradék financirozása következtében előálló, mintegy 3.000 forintnyi pénzbeszerzési veszteséget figyelembe véve, a hozzájárulás tényleges értékének megfelelően 22.000 forint névértékű törzsrészvények lesznek az állam rendelkezésére bocsátandók.
