Főrendiházi irományok, 1887. XI. kötet • 618-682. sz.
Irományszámok - 1887-664
206 DCLXIV. SZÁM. 664. szám. (LXX1I. ÜLÉS, 922. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és tör vény kezes agyi bizottságának, , 9 a consult bíráskodás szabályozásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Állami szerződések és idő folytán kifejlett szokás biztosítják a monarchiának azon jogát, hogy némely külföldi államokban ott tartózkodó állam polgárai, sőt az ott levő védenczek fölött, bizonyos korlátok között birói hatalmat gyakoroljon. Gyakorolják ezen birói hatalmat a cs. és kir. consulatusok, melyeknek szervezését az 1855. évi január 29-én kelt császári nyilt parancs szabályozta, melyben s a később 1866. évig kiadott kormányrendeletekben az rendeltetett, hogy 0 Felségének a consuli kerületekben tartózkodó valamennyi magyar vagy osztrák alattvalóira és az úgynevezett tényleges alattvalókra: a védenczekre az osztrák törvények alkalmaztassanak annyiban, a mennyiben átalánosan elismert szokásjog vagy kihirdetett különös rendeletek más rendelkezéseket nem állapítanak meg és a mennyiben a biróság területén fennálló intézmények és tényleges viszonyok az osztrák törvények alkalmazását nem akadályozzák. (A másodfokú birói hatósággal több es. kir. főtörvényszék és a legfőbb birói hatósággal a bécsi cs. kir. legfőbb törvényszék lett rendeletileg felruházva. Hogy ezen szabályozás a magyar államtörvényekben körülirt önállóságának meg nem felel, nem szükség fejtegetni. A consuláris bíráskodás gyakorlásának módja azon kérdések közé tartozik, melyek az 1867-ben történt kiegyezésnek és ennek folytán hazánk és a monarchia másik állama között létesült viszonyok megfeleloleg megoldandók voltak, de mai napig meg nem oldattak. Ezen kérdés megoldását czélozza a jelen törvényjavaslat. Minthogy az egyrészt figyelemmel van arra, hogy az 1867: XII. t.-cz. 8. §-a és az 1867: XVI. t.-cz. IX. czikke a külügyek és különösen az összes consulátiisi ügyek vezetését a közös külügyministerre bizza, de másrészt Magyarországnak a monarchia másik államával való teljes egyenjogúságát helyreállítsa, a bizottság, a minister által előterjesztett részletes indokolás alapján, a törvényjavaslat változatlan elfogadását ajánlja. Budapesten, 1891. évi június hó 24-én. Szlávy József s. &., bigottsági elnök. Gróf Esterházy Miklós Móricz s. k. y bi0ott8dgi jegyző.
