Főrendiházi irományok, 1887. X. kötet • 550-617. sz.

Irományszámok - 1887-580

DLXXX. feZÁM. / W&ïR * \ 101 XII. FEJEZET. A magánegyesülés utján létesített betegsegélyző pénztárakról. 73. §. A kereskedelemügyi minister, a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után és a belügyministerrel egyetértőleg a magánegyesülés utján létesített azon betegs gélyző pénztárakat, melyek legalább 200 taggal birnak, a mennyiben alapszabályaikat a jelen törvény értelmében módositják, illetve megállapítják, a jelen törvény által elismert betegsegélyző pénztárak sorába tartozóknak jelentheti ki s a betegsegélyző pénztárakra nézve a törvényben megállapitott jogokat az ily elismert pénztárakra is kiterjesztheti azon további feltétel alatt, bogy ugy a segélyezés legkisebb, mint a járulékok legmagasabb mérvére nézve a jelen tOrvgny. ti. és III. fejezete határozmányainak magukat alávetik. 74. §. Az ily elismert jellegű betegsegélyző pénztárak tagjai más betegsegélyző penzióit);« a 49. §-ban foglalt esetek kivételével belépni nem tartoznak. Kerületi, ipartestületi és bánya-betegsegélyző pénztár tagjai ily egyleti pénztárba run* léphetnek át. 75. §. Az iparhatóság az elismert jellegű egyleti betegsegélyző pénztárt feloszlathatja: a) ha a közgyűlés a feloszlatást az alapszabályok értelmében elhatározza; b) ha tagjainak száma 100-on alul csökkent; c) ha a pénztár törvényes kötelezettségének többé meg nem felelhet. Ha az egyleti pénztár a betegsegélyezés czéljától eltérő czélokat követne, a kereskedelemügyi minister, a belügyministerrel egyetértőleg az elismert jelleget megvonhatja. A mennyiben a feloszlott egyleti pénztár más egyleti pénztárba be nem olvad, a fen maradó vagyon, ha az alapszabályok máskép nem intézkednek, első sorban az illető kerületi pénztárnak adandó át. Ha a feloszlott egyleti pénztár több kerületre terjedt, az iparhatóság határozza meg, mily pénztárnak vagy pénztáraknak adandó a fenmaradó vagyon. XIII. FEJEZET. A vitás kérdések eldöntése körül követendő eljárásról. 76. §. Azon vitás kérdések, melyek általában a munkás és munkaadó között a visszatartói betegsegelyezési járulékok tekintetében támadnak, valamint azok, melyek a betegsegélyző pénztár és a munkaadók között az utóbbit terhelő befizetési kötelezettség iránt keletkeznek, az iparhatóság, illetve az ipartestületi békéltető bizottság által az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-a szerint döntetnek el. Ellenben azon vitás ügyek, a melyek biztositott személyek és a betegsegélyző pénztár között a nyújtandó segély tekintetében forognak fenn, a pénztári alapszabály szerint alakított választott biróság hatáskörébe tartoznak. A választott biróság határozatai ellen jogorvoslatnak nincs helye és a határozatok közigazgatási utón hajtatnak végre.