Főrendiházi irományok, 1887. IX. kötet • 520-549. sz.

Irományszámok - 1887-534

32 DXXXIV. SZÁM. Melléklet az 534. számtí irományhoz. Indokolás, „az 1891-ik évben kiállítandó ujonczok megajánlása tárgyában" benyújtott törvényiavaslathoz. A közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség fentartására szükséges évenkénti ujonczjutaléknak tényleges kiállitása, a véderőről szóló 1889-ik évi Ví-ik törvényczikk 14-ik §-ának utolsó bekezdése értelmében is, csak akkor történhetik meg, ha ezen jutalékokat a törvényhozás azon évre már megszavazta. Ezen jutalékoknak a törvényhozás által az 1891-ik évre való megszavazását czélozza tehát jelen törvényjavaslat. A törvényjavaslat 1-ső §-ában a közös hadsereg és haditengerészet fentartására szükséges évi ujonczjutalék 42.711 főben, a honvédség évi ujonczjutaléka pedig 12.500 főben vétetett fel, mint a mely mennyiségben azokat a fentebb idézett törvényczikk 14-ik §-a megállapította ; s ezen szakaszban foglaltatik a rendelkezés azon póttartalékosoknak kiállitása iránt is, a kik a közös hadsereg és honvédség ujonczjutalékainak teljes fedezése után, az idézett törvényczikk 15. §-ához képest mint »fölös számmal besorozottak« a póttartalékba osztandók be. A törvényjavaslat 2-ik §-ába az ujonczállitás időszaka, valamint az 1891-ik évi ujonczjutalékok kiállitása czéljából a jövő évi ujonczállitásra felhívandó hadköteleseknek korosztályai, ugyancsak az idézett törvényczikk 37-ik, illetőleg 38-ik §-aihoz képest vétettek fel. Ezen törvényjavaslatot tehát, a mely a fentebbiek szerint egészen a véderőről szóló 1889-ik évi VI-ik törvényczikk rendelkezésein alapul, — alkotmányos tárgyalás végett a törvényhozás elé terjeszteni s annak elfogadását tisztelettel ajánlani bátorkodom. Budapesten, 1890. évi november hó 4-én. Beadja: Báró Fejérváry Géza s. k., m, Jcir. honvédelmi minister.