Főrendiházi irományok, 1887. IX. kötet • 520-549. sz.
Irományszámok - 1887-541
DXLI. SZÁM 283 1. Az oly személyek tulajdonát képező holmik, bútorok, könyvek és egyéb magánhasználatra szánt tárgyak, kik letelepedés czéljából először jönnek az országba. — Ezen árúknak azonban a használat nyomát magukon kell viselniök, különben azok a szabályszerű vámnak alá fognak vettetni. — Vitás esetekben szakértői vizsgálatnak van helye. 2. Az utazók által saját használatukra magukkal hozott podgyász. 3. Az árúmustrák, a mennyiben nem olyanok, hogy árú gyanánt eladhatók. 4. Az egyptomi földtermények mustrái, melyeknek értéke 100 piastert meg nem halad. 5. Az érczpénz (arany vagy ezüst). 6. Arany és ezüst rudakban. 7. Azon árúk, melyek a kormány hatóságainak és oly magánosoknak tulajdonát képezik, kik akár külön rendeletek, akár egyezmények alapján vámmentességet élveznek. 8. A barátságos hatalmak hadi hajóinak élelmezésére szánt tárgyak, valamint a kereskedelmi hajók és azok legénységének használatára rendelt eleség és lőszerek. A vámmentes behozatal vagy kivitel iránti kérelmek a vámhivatalhoz intézendők és azokban a következő adatok sorolandók fel: 1. a tárgyak neme; 2. azok értéke; 3. a jegyek és számok ; 4. azon hajó neve, a melyen behozattak vagy kivitetni fognak. A vámmentesség engedélyezése azon feltételhez van kötve, hogy a hajófuvarlevél az illetőnek nevére szóljon, kinek az árú szánva van; ha az egy harmadik nevére vagy egyszerűen rendeletre szól, a vámhivatal a vámmentességet nem engedélyezheti. A vámmentesség iránti kérvény a czímzett, vagy ha kiviteli vámról van szó, a feladó által irandó alá. 10. czikk. Hajótörésből eredő árúk. A hajótörést szenvedett hajóról származó árúk, ha azok nem egyptomi kikötőbe vannak szánva, vám alá nem esnek és vámmentesen ismét kivihetők, mihelyt a hajótörés esetére előirt eljárás befejeztetett. Ezen árúk a hajókár szerinti értékük után a szabályszerű vámilletékek alá esnek, ha azok a valóságos belső forgalomban használtainak. 11. czikk. Engedély a vámhivatali kapukon át való kivitelre. (Kesf.) A vámhivatali eljárás befejezése és a vámilletékek lefizetése után az árú elvámolójának a vámhivatali kapukon át való kivitelre engedélyjegy szolgáttat tátik ki. A behozó kérelmére és a vámhivatali pénztárnok nyugtájának előmutatása ellenében az illetőnek azon árúkról, melyek után a vámilletékek leíizettettek, egy részletezett számla vagy kesf adatik ki. A kesf előmutatása múlhatatlanul szükséges arra, hogy valamely külföldi származású árú vámmentesen ismét kivitethessék és hogy a jog a beviteli és átviteli vámok közötti különbözet visszakövetelésére megállapittathassék oly esetekben, a midőn az ismétkivitel az árú kivámolása után hat hónap alatt megy végbe; a kivámolás napja a kesfen kiteendő. A vámhivatal az enyészetnek, vagy romlásnak kitett árúkról kesfet nem állit ki (lásd a 20. czikket.) A kesf csak egyszer szolgáltatik ki, kivéve, ha aunak elveszte kellőleg igazoltatik, mely esetben az megújitható. 36*
