Főrendiházi irományok, 1887. IX. kötet • 520-549. sz.

Irományszámok - 1887-537

DXXXVn. SZÁM. 155 2. A szegedi volt jószágigazgatósághoz tartozott javaknál 92.112 frt 20 krral mutatkozó kedvezőtlenebb eredmény nagyobb összegekben a szőreg-csatádi, pancsova-titeli, nagybecskereki, kula-ó-becsei és kis-sztapári uradalmak között oszlik meg; s a most emiitett körülményeken kivül a hátramaradást még különösen az eredményezte, hogy egyes bérletek kedvezőtlen eredménynyel helyeztettek el (Szőreg-Csatád), néhány taksás malom megszűnt, telepitésrebevont bérletek utáni haszonbér leíratott (nagybecskereki), Szlatína nevű föld utáni 1889. évi november hó 1-én esedékes haszonbér csak 1890. évben volt előirható, a kulai országos vásárjog eladatott s több efféle. 3. A szigeti volt jószágigazgatóság kezelése alatt állott bustyaháza-huszti, bocskói, ungvári, nagybányai uradalmaknál mutatkozó hátramaradás, mely csekélyebb összegek hozzáadásával 9.787 frt 44 krt tesz ki, szintén a már fentebb emiitett körülmények folytán állott elő. Végül megjegyeztetik, hogy az állami javak eladása folytán az ingatlan államvagyon értéke 4,757.195 frt 67 krral fogyatkozott. 37. czím. Bányaigazgatóságok és számvevő-osztályok: előirányoztatott 47.318 frt — kr., előiratott 38.044 » 36 » kevesebb 9.273 frt 64 kr. A bevételek visszamaradásának oka abban rejlik, hogy a zsarnóczai sörház haszonbére elesett, minthogy az a kir. erdészet kezelésébe bocsáttatott át; továbbá Selmeczen a kőnyomdai munkák reményen alul csekély mérvben lettek megrendelve; végül mindkét igazgatóság területén a beváltott termények után is kevesebb igazgatósági költség volt beszedhető, mint a mennyire az előirányzatban számítva volt, mivel ugy a kir., mint a magánbányaművekben kevesebb fémet termeltek, mint a mennyi az előirányzatnál számba vétetett. 38. czim. Fémbányástat és opálbánya: előirányoztatott 2,851.686 frt — kr., előiratott 2,569.518 » 887i » kevesebb. >. 282.167 frt ll*/i kr. A kisebb bevétel egyrészt onnan ered, hogy az egyes bányaműveknél az előmüveletek és feltárások még annyira nem haladtak, hogy azoknál nagyobb fejtés haszonnal eszközölhető legyen; másrészt onnan, hogy a telérviszonyok némely bányánál kedvezőtlenné változtak, a mint ez a fémbányászatnál előfordulni szokott. Ezenfelül befolyással volt az is, hogy azon bányaműveknél, melyeknél a zuzók kizárólag vizerőre vannak berendezve és a megelőző évtől amúgy is jelentékeny zúzó érczkészletek maradtak, a fejtést még a nyár elejétől kezdve meg kellett szorítani, mert az erőviz korán kezdvén apadni, előrelátható volt, hogy az ércz-előkészités a tervezett bányatermeléssel lépést nem tarthat, a készleteket pedig még tovább növeszteni egyáltalában nem czélszerű. A felsorolt tények kellő igazolást találnak a 262.269 frt 46 krnyi kisebb kiadásban. (Rendes kiadások XVI. fej. 29. czím.). 43. czím. Sótermelés: előirányoztatott 991.990 frt — kr., előiratott 883.810 » 897« » kevesebb . . . . . . . 108.179 frt 107« kr. 50*