Főrendiházi irományok, 1887. IX. kötet • 520-549. sz.
Irományszámok - 1887-537
DXXXVII. SZÁM. 147 a török-becsei ármentesitő társulatnak ugyané czélra adott . . 20.000 frt — kr., az 1889. évi július 15-én Udvarhely vármegye nagy részében jégeső által sújtott községek lakosai részére őszi vetőmag beszerzésére engedélyezett 40.000 » — » állami előlegekből, végre Ujfalusi Sándor, mint a Kék-Kalló és mellékvizei területén törvényellenesen készült csatornák ügyének rendezésére kiküldve volt kormánybiztos e részben fölmerült költségeinek megtérítéséül, az illető érdekeltséget terhelő állami előlegként folyósított 590 » 20 krból alakult. A pancsova-kubini és a temes-bégai társulat részére az emiitett előlegeket — tekintettel a sikeres árvédelemnek e társulatoknál való közgazdasági fontosságára és az azoknál érdekelt nagy kiterjedésű állami birtokokra — engedélyezni kellett, mert a két társulat kedvezőtlen pénzügyi helyzetében a jelzett s mellözhetlenül szükséges összegeket önerejéből megszerezni képes nem volt. A török-becsei társulat és Udvarhely vármegye részére folyósított 20.000 frtnyi, illetve 40.000 frtnyi előlegek engedélyezése elől, az e társulatot, illetőleg vármegye lakosságát ért rendkívüli elemi csapásokra való tekintettel kitérni nem lehetett. Különben a felsorolt kiadási összegek, melyek az előirányzat készítésénél természetüknél fogva előreláthatok nem voltak, megtéritendő előlegekként engedélyeztetvén, a megfelelő bevételi elöirás által ellensúlyozva vannak. 14. cisim. Szeged város lakóinak adott kölcsönökből visszatartott tartalékalap utáni járulékokra 15.063 frt 377« kr. Az 1880. XX. t.-cz. 24. § ának rendelkezései szerint, a szegedi vizkárosult lakosok részére engedélyezett kölcsönök után visszatartott tartalékalap, illetve az ezen tartalékalapnak megfelelő kölcsönösszeg évi járulékait, az 1889. XXXI. t.-cz. hatályba léptéig Szeged városa tartozott viselni; ezen időponttól, illetve 1889. évi október hó 1-től kezdve pedig, miután a szegedi tartalékalap az államkincstár tulajdonába ment át, a tartalékalapra eső évi járulékok a kincstár által fedezendök. Az 1889. évi október hó 1-én lejárt 15.063 frt 877« krnyi járulék-összeg fedezéséről az 1889. évi költségelőirányzatban gondoskodni nem lehetett, minthogy az 1889 : XXXI t.-cz. az 1889. évi költségvetési törvény szentesitése után lépett hatályba. 15. czím. A pénz ügy Ministerium várbeli épületében teljesített átalakítási munkálatokra 6.398 frt 91 kr. A budavári főegyház épitővezetősége által a pénzügyministerium északi főépületén teljesített munkákért kiérdemelt 6.370 » 89 » és a felülvizsgálati díjak fejében felmerült 38 » 0% » együtt . . . 6.398 frt 91 kr. adatott ki. Ez összeget utalványozni kellett, daczára annak, hogy a költségvetésben előirányozva nem volt, mert a Mátyás-templom átalakitása következtében egyik pénzügyministeri épületen is oly elodázhatlan átalakítások váltak szükségessé, melyek különben is czélszerűnek bizonyultak, mivel az által újabb hivatalos helyiségek nyerettek. 16. czím. Siskovics Tamás szabadkai nagybirtokosnak bácsmegyei Almás községben vett ingatlan után igényelt srölödézsmaváltsági kárpótlás fejében . . . 5.627 frt 40 kr. Siskovics Tamás 1877. évben megvevén a Bács-Almás községben szállománykép az államkincstár tulajdonába jutott ingatlant, utólag azt követelte, hogy az ezen birtokhoz, 18*
