Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-449
CDXLIX. SZÁM. 83 rázkódtatnék, egyszóval a községek és közvetve a lakosság jövendőbeli jóllétének biztositéka. Mindezen czéhokat, de egyszersmind a lakosság szükségleteinek fedezését a javaslat olyképen biztositja, hogy az egyes községek erdőségeit külön osztályba sorozza, a községekhez közelebb fekvő, könnyen hozzáférhető csekélyebb erővel is hasznosítható erdőrészeket községenkint a lakosság közvetlen szükségleteinek fedezésére fentartja, az ezeknek kihasitása után fenmaradó és csakis nagyipar utján értékesíthető erdőterületeket pedig valamennyi községével egyesítve, egy e végre a vármegye székhelyén rendszeresítendő erdőigazgatóság által, de a tulajdonos községek részére kezelteti. Ezen módozat mellett a lakosság faizási érdekei csorbát nem szenvednek, mert az e czélra szükséges és alkalmas erdők a községek közvetlen faizísától nem vonatnak el, a közvetlen kihasználásra nem alkalmas erdőterületek egyesítése pedig az eddigi gazdálkodás mellett el nem érhető erdőgazdasági előnyökkel jár. Jelen törvény hatálya alól csakis Maros-Oroszfalu és Monosfalu, most Maros-Torda vármegyékbe kebelezett községeknek, Maros-Torda vármegyében egészen más, a volt naszódvidéki erdőségektől eltérő s távol fekvő nem revindicált havasbeli erdei vétetnek ki. Ugyanazon községeknek revindicált havasbeli, a volt naszódvidékiekkel összefüggő s egy természetű erdei pedig jelen törvény intézkedései alá esnek. A javaslat 1. §-a közvetlen kihasználásra szolgálandó erdőterületek kijelölését az erdőigazgatóságra, felebbezés esetén a földmivelésügyi ministerre bizza azért, mert a tulajdonjog teljesen érintetlenül hag)ása mellett községi vagyon kezelésének czélszerü megállapitásáról van szó, mert a községi erdőknek egy nagy része eddig is közigazgatási utón létrejött megállapodások alapján közigazgatásilag adatott ki egyes vállalkozóknak kihasználásra és csak egy része tartatott fenn közvetlen faizásra, s mert erre nézve is csak közigazgatási intézkedésnek volt helye, és mert végre e részben főként erdészeti szempontok és erdészeti szakértelem lehet az irányadó. A ~. §. az egyesítve kezelendő erdőterületekre nézve intézkedik olyképen, hogy az illető községeknek tulajdonjoga a közös kezelésbe bevonandó részletekre nézve fentartatik s ezért az eddigi határoknak természetben való fentartása is megrendeltetik. Meghatározza továbbá a 2. §. azon elveket, melyek szerint az egyesítve kezelt erdők tiszta jövedelme az illető tulajdonos községek között felosztandó. — E részben más tényezők, mint az eddigi birtok és annak jelenlegi állapota alig lehetnek irányadók, az utóbbi pedig különösen azért kell, hogy alapul vétessék, mert vannak községek, melyek erdeiket eddig is jó, sőt kiváló állapotban tartották, vannak mások és ezek a számosabbak, melyek nagy erdőterületeket taroltak le, igazságtalan volna tehát az erdőknek jelen faállományát a felosztási aránykulcs egyik tényezőjeként mellőzni. Az aránykulcs megállapítását a javaslat a földmivelésügyi ministerre bizza, mert itt is tisztán erdészeti szakismeret és szempontok irányadók. A 3. §. utasítást ad, hogy külön és miként készítendők ugy a közvetlen erdőlésre, mint az egyesítve kezelendő erdőségek üzemtervei azon eltérésekkel, melyek a kétféle erdőterület különféle kezelési módjának megfelelnek. A 3. §. utolsó bekezdésében foglalt harmadik személyek által igényelt revindicált havasokra vonatkozó intézkedése abban leli indokát, hogy eshetőleg bekövetkezhetik ezen havasoknak természetben való kiadatása, ily esetben pedig az általános üzemterv átalakítása sokkal nagyobb neliézséggel és munkával jár, ha a per alatt levő revindicált havasok már most itz általános üzemtervbe belefoglaltatnak, mint ellenkező esetben a kérdéses havasok üzemtervének az általános üzemtervbe való beillesztése. A 4. §-hoz. A községek részére közvetlen faizás végett kiszakítandó erdők 'kezelésének felügyelete, az egyesítve kezelendő erdők gazdasági ügyeinek intézése a javaslat 1., 2., 3. és íi*
