Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-448
70 CDXLV1IÍ. SZÁM. statútumainak végleges megállapítása lényegesen megváltoztatták a helyzetet, a t. házczélzatának megfelelő alapos előterjesztések megtehetése végett egy újabb jogi szakbizottság kiküldetése vált szükségessé, a mely szakbizottság munkálatait csak az 1889. évi május havában mutatván be, a ministerium csak most jutott azon helyzetbe, hogy javaslatait megtehesse. E javaslatok egyikét az 1872. évi márczius 12-én kötött szerződés tárgyában beterjesztett jelen törvényjavaslat képezi, melynek alább következő indokolása egyszersmind arra is szolgál, hogy a t. képviselőház által az 1875. évi május 22-én tartott 398. ülésén elrendelt jelentést pótolja. A részemről bemutatott eme törvényjavaslattal két további törvényjavaslat áll szoros összefüggésben, a melyeknek egyikét a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezéséről az igazságügyminister ur, másikát pedig a volt naszódvidéki községi erdők czélszerű kezeléséről a földmivelésügyi minister ur fogja országgyűlési tárgyalás alá terjeszteni. Ezeknek előrebocsátása után áttérhetek az 1872. évi márczius 12-én kötött szerződés előzményeinek összefoglalására, a mely feladatot nagy mértékben megkönnyíti az a körülmény, hogy a ministeri szakbizottság saját tanulmányai alapján, a mint ezt idézett 1883. évi június hó 19-én kelt jelentésében kifejezte, azon eredményre jutott, hogy az e tárgyban kiküldött képviselőházi bizottság által nagy utánjárással, fáradhatatlan szorgalommal szerkesztett s az ügyet lényegesen felvilágosító munkálat, melyet e bizottság, a mint már említeni szerencsém volt, 1875. évi május 7-én kelt jelentése mellett mutatott be a t. képviselőháznak, egyes kevésbbé döntő részletek tévességétől, vagy hiányosságától, továbbá némely jogi következtetéseinek elfogadhatlanságától eltekintve az ügy valódi állásának nagyban és egészben megfelel. II. Az 1872. évi márczius 12-én kötött szerződés előzményei. Naszódvidék, vagyis a Il-ik román határőrezred területe, mely a fennállott* erdélyi határőrvidék kiegészítő részét képezte, a következő területekből alakult: A) Radna völgyéből, melyet a kincstár Besztercze város és vidékétől vett meg és a melyhez a Jácl, Péntek és Nagy-Demeter beszterczevidéki községektől vásárolt határrészek is járultak ; B) Borgó völgyéből, vagyis a borgói uradalomból, melyet a kincstár a gróf Bethlencsaládtól vett; C) Maros- és Sajó-Völgyi községekből, melyeket a kincstár számos birtokostól vásárolt; D) a naszódvidéki revindikált havasokból, melyekhez a Kemény-család által igényelt havasok is tartoznak. A fenti A—G) pontok alatt emiitett területek és azoknak birtokviszonyai a katonásitás folyamán teljes átalakuláson mentek át. Egyes községek áthelyeztettek, a hegyek között szétszórt lakosság községekben összepontosittatott, egyes ellenszegülők, sőt egész községek ki- és áttelepittettek, a községek határai a népesedés esélyei és igényei szerint újra felosztattak, a telkek — tekintettel a mívelés alatt levő földek elégtelen voltára — nagy mérvben való irtások és ezek egyszerű birtokba vétele által kiterjesztettek, az erdők és havasok több izben újra felosztattak. Ugyanez áll nagyrészt a revindikált havasokra is, melyek harmadik személyek tulajdoni igényeinek tekintetbevétele nélkül határőrök használatába bocsáttattak át. A revindikált havasok keletkezésének történetét, valamint általában azon átalakulások részleteit illetőleg, melyeken a volt Naszódvidék birtokviszonyai a határőri intézmény életbeléptetése folytán és fennállása alatt keresztülmentek, utalhatok a képviselőházi bizottságnak többször emiitett munkálatában ide vonatkozólag foglaltakra.
