Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-437
CDXXXVII. SZÁM. 25 Az üzleti távirda-, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt, a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888: XXXI« t.-ez., valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határoz mányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyes czégre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §. Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes czég köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg, a melyek a kereskedelemügyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Az engedélyes czég köteles továbbá a kereskedelemügyi minister rendeletére minden tártalanitás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenkint 14.000 frtot o. é.-ben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyes czégtől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes czég köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlára minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség-és veszteség-számlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig kereskedelemügyi ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes czég a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §• Engedélyes czégnek jogában álland részvénytársaságot alapítani s a tényleges építési és berendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy elömutatóra szóló czímleteket az 1888: IV. t.-ez. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. k. minister a pénzügyi m. k. ministerrel egyetértöleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki — a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi minister által a pénzügy ministerrel egyetértöleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5o/«-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyes czéget a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nékül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi ministerhez FŐRENDI IROMÁNYOK. VIII. 1887 92. 4
