Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-437
22 CDXXXVII. SZÁM. 12. §. A menet- és szállitási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenkint a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Il-od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyes czég három kocsiosztályt rendezne be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenkint 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyorsárúnál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg. és kilométerenkint O40 krnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kilogrammonkint az I. darabárú-osztályban 0-9o kr., a II. mérsékelt darabárú-osztályban 0-60 kr. és a terjedelmes árúk után l-^o kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kilogrammonkint legfeljebb 0 ?,o krajczár díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárúosztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállitási határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fennebbi 6. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési töke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi ministernek az engedélyes czég rr.eghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes czég a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes czég: 1. hogy mindazon kedvezményeket, mélyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek; 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásnál szed ; 3. az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyes czég vonalán mérséklések csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni ; 4. a m. kir. államvasutakon a személydíjszabás tekintetében életbe léptetett új rendszerhez engedélyes czég saját vonalát illetőleg a saját állomásai közötti forgalom kivételével csatlakozni köteles. 5. Oly viszonylatokban, melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes czég közvetlen díjtételeket csakis a m. kir. államvasutak igazgatóságával egyetértöleg állithat