Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-436
GDXXXVI. SZÁM. 9 évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi minister a pénzügyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, —a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi minister által a pénzügyministerrel egyetértôleg megállapitandó törlesztési hányad i s tov'ibbi sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/ 0-kai megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezöleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi ministerhez felterjesztendők, s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetök nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Nagy-Atád s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) és b) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számitandó, egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutodaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) és b) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényezikk határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába éi haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. : forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netán FŐRENDI IROMÁNYOK. VIII. 1887—92. 2
