Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.
Irományszámok - 1887-453
GDLIII. SZÁM. 131 Teljesen méltányos, "hogy a birói elmozdithatlanság biztositékával kinevezett itélóbiró (főügyész, főügyészi helyettes) számára az őt megillető nyugdíjnak fele még arra az esetre is biztosittassék, ha különben a nyugdíjtörvény szabályai szerint ennél kevesebb nyugdíj illetné is meg. Ezt a minimalis nyugdíjat állapította meg a törvényhozás az elsőfolyamodású bíróságok újjászervezéséről szóló törvényben (1875 : XXXVI. t.-cz.) is, mi egyébiránt az 1871: IX. t.-cz. 12. §-a szellemével is összhangban van. Az itélőbirák áthelyezhetőségét a jelen javaslatban nem kellett külön kimondani, 20. mert az 1869: IV. t.-cz. 16. §a és 1871: IX. törvényczikk 1. §-ának a) pontja minden kételyt kizárólag megengedik, hogy a bírósági szervezetben törvényhozási intézkedés folytán történő változás alkalmával a birák áthelyezhetők. A jelen szakasz ennélfogva csakis a határidőt (15 nap) szabja meg, melynek tartama alatt az áthelyezettnek arra az esetre nyilatkozni kell, ha az áthelyezést el nem fogadja. Minthogy a föntebb hivatkozott birói szervezeti alaptörvényeink értelmében sem a budapesti, sem a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla bíráinak nincs szerzett joguk ahhoz, hogy a kir Ítélőtáblák új szervezése esetében szolgálatukat eddigi székhelyükhöz kössék: ennélfogva nincs is az áthelyezést el nem fogadott biróval szemben az államnak semmi kötelezettsége. Teljesen jogos, ha az állam az áthelyezést el nem fogadott birót ugy tekinti, mint a ki birói állásáról lemondott. Az 1871 : IX. t.-cz. 2. §-a biztosítja a birót, hogy fizetése áthelyezése 21. esetén le nem szállítható. Ha ez szorosan magyaráztatnék, ugy a lakbérre nézve nem állana e szabály. Minthogy azonban nálunk a lakbér czímén megállapított öszszegek lényegesen alacsonyabbak a tényleges lakbéreknél és így tulajdonképeni rendeltetésük nem is az, hogy a lakbért fedezzék, hanem csakis az, hogy a járandóságot oly összeggel javítsák, a melyből nyugdíj-teher az államra nem hárul. Ennélfogva méltányosnak találom, hogy a birák eddigi teljes járandósága a szervezéssel kapcsolatos áthelyezés alkalmából alább ne szállittassék. Ugyancsak méltányossági szempontok voltak irányadók a tekintetben is, hogy a segéd- és kezelő hivatalnokokra az eddig élvezett nagyobb járandóság megtartásának kedvezménye kiterjesztetett. Ez utóbbi kedvezmény egyébiránt tekintettel a segéd- és kezelő személyzetnek a jelen javaslatban megállapított fizetésére, tényleges többkiadást alig fog eredményezni. A 21. §. második bekezdése mindazoknak, a kik az áthelyezéssel magasabb fizetés élvezetéhez nem jutnak, biztosítja a szabályszerű költözködési költségek megtérítését. Fennálló szolgálati szabályaink szerint a hivatalból való áthelyezés esetén a költözködési költségek mindig megtérítendők. Következőleg a jelen intézkedés csakis annyiban nyújt kedvezményt, hogy annak is biztosítja a költözködési költséget, a ki maga kéri áthelyeztetését. Ha azonban a szolgálati szabályok szerint tennálló különbség a költözködési költségek megtérítését illetőleg a jelen szervezésre Is kiterjesztetnék, alig kérné valaki áthelyezését. Pénzügyi eredménye tehát e megkülönböztetésnek számba nem jöhet. Ellenben mindenesetre okul szolgálna arra, hogy az érdekeltek abbeli kívánságuknak kifejezésétől tartózkodnának, hogy mely székhelyre kivannak a lehetőséghez képest áthelyeztetni. Az pedig méltányos, hogy az ily kívánság, a mennyire az igazságszolgáltatás érdekei megengedik, figyelembe is vétessék. Minthogy alelnöki állás a föntebb (5., 6. §§-nál) előadott okokból nem szerveztetett: 22. szükséges volt a budapesti kir. táblánál jelenleg létező alelnöki állást számfölöttivé tenni. Minthogy a kir. Ítélőtábláknál a jelen javaslat szerint a berendelt albirák hivatvák 23. tanácsjegyzői szolgálatra, a főügyészségeknél pedig berendelt alügyészek pótolják a fogalmazókat: ennélfogva csakis átmenetileg és pusztán méltányossági okból kellett megengedni, 17*
