Főrendiházi irományok, 1887. VIII. kötet • 436-519. sz.

Irományszámok - 1887-450

GDL. SZÁM. 93 azt a túlnyomó többség ellenzése az előrelátható hátrányok és aránytalanul nagy költekezés daczára is elrendelni. Az ottani községek nyugalmának és a birtokviszonyok megszilárdításának érdekében kell tehát ajánlanom, hogy a tagositási eljárás a volt Naszód-vidéken a törvényhozás további intézkedéséig felfüggesztessék. Miután az 1886: XXII. t.-czikk értelmében községi vagyont képező ingatlanokon, a naszódvidéki lakosság többrendbeli haszonvételeket gyakorol : minden félreértés kikerülése végett ki kellett mondani a javaslat 11. §-ában azt is, hogy ezen haszonvételek arányosítás alá nem vonhatók. A 12. §-hoz. A volt Naszódvidéken számos község területének egyes részei mintegy szigetek gyanánt egészen más községek határaitól vannak körülvéve és saját községtikkel területi közvetlen összefüggésben nem állanak. Ebből ugy közigazgatási, mint törvénykezési tekintetben igen sok nehézség származik, melyeknek megszüntetésére irányul a 12. §. 1. bekezdése. Monosfalu és Maros-Oroszfalu volt határőri községek jelenleg Maros-Torda vármegyéhez tartoznak és revindikált havasaikat kivéve, maguk e községek nem is határosak BeszterczeNaszód vármegyével, a melyben a többi volt naszódvidéki községek fektisznek. Minthogy esetleg az összes revindikált havasok újabb felosztás alá kerülhetnek, kívánatos, hogy mindannyian ugyanazon erdészeti hatóság alatt álljanak, tehát ugyanazon vármegyéhez tartozzanak. Ezzel indokolja a 12. §. 2-ik bekezdését. A 13. §-hoz. A 13. §-ban biztositott bélyeg- és illetékmentesség a többi birtokrendezési törvények példáján alapul. A 14. és 15. §-okhoz. E szakaszok az életbeléptetési és végrehajtási felhatalmazást adják meg az illetékes ministereknek s bővebb indokolásra nem szorulnak. Budapesten, 1889. évi október hó 26-án. Szilágyi Dezső s. k.. m. kir. igazságügytninister.