Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.

Irományszámok - 1887-384

CCCLXXXIV. SZÁM. 65 384. szám. (XLVI. ÜLÉS, 598. 4) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közgazdasági és közlekedési bizottságának „a Csáktornyától—Zalaszentivánon át, Ukkig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában a kereskedelmi m. kir. minister által tett jelentésére'

6 hozott képviselőházi határozatról. Az 1889. évi XXXV. t.-cz. 3. §-ában foglalt határozathoz képest a kereskedelmi m. kir. minister bejelenti az országgyűlésnek, hogy a czírazett helyi érdekű vasút építésére és üzletébe a >Localbahn-Actien Gesellschaft« müncheni bejegyzett czégnek múlt évi július hó 3-án az engedélyt kiadta. A fentidézett jelentésében a kereskedelmi minister ur vonatkozva az 1889. évi XXXV. t.-czikk életbeléptetését megelőző ez ügybeni tárgyalásokra azon aggályának adott kifejezést, hogy e pályának nyújtandó 150.000 frtnyi segélyt még 50.000 frttal pótolni keilend, minthogy engedélyes czég attól tette függővé e pálya kiépítését, ha az állami, törvényhatósági, községi és egyéb érdekeltségi hozzájárulások utján a 3,808.000 frtnyi tényleges építési tőkének 30°/« biztosíttatik. S minthogy az engedélyezési tárgyalások folyama alatt ezen 30

#

/o-ot biztosítani nem sikertilt, a közlekedési m. kir. minister, tekintettel azon körülményre, hogy e 121*5 kilométer hosszú pályának létesítését az állam ezen mérsékeltnek mondható segélynyújtással lehetővé teszi, ez által pedig az általa érintendő vidék helyi érdekeinek kielégítésén felül általános forgalmi jelentőséggel és rendeltetéssel biró vasút kiépitését biztositandja, s à mennyiben e pálya a m. kir. államvasutak budapest brucki vonala és a magyar nyugoti vasúttól átvett vonala közt közvetlen összeköttetés létesítését Fiúméval megvalósítja s ezenfelül a Csáktornya-zágrábi (zagoriai) vasutat, a melynél az állam bérleti viszonyánál fogva pénzügyileg érdekelve van, jövedelmezőbbé teszi az eredetileg 150.000 frtban megállapított állami segélyt 200.000 frtra felemelni szükségesnek tartja, annál is inkább, mert ezen felemelt segélynyújtással egyrészt az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-ában előrelátott maximalis segélyösszeg meg nem haladtatik ; másrészt pedig a felmutatott engedélyokmányban mindazon kikötések szigorúan körvonalaztattak, a melyek az állam érdekeit vasutforgalmi, pénzügy és közgazdasági szempontból biztosítani hivatvák. Ezek után a bizottság tiszteletteljesen ajánlja a nagyméltóságú főrendi háznak a ministeri jelentés tudomásul vétele mellett a képviselőház vonatkozó határozatához való hozzájárulást. Budapest, 1890. évi január hó 20-án. Gróf Szápáry Géza s. k.

t bieottsági elnök. Báró Width Miklós s. k., Usiottsdgi jegyző. FŐRENDI IROMÁNYOK VIL 1887-92. »