Főrendiházi irományok, 1887. VII. kötet • 377-435. sz.
Irományszámok - 1887-414
CXXIV. SZÁM. 414. szám. (XLVIII. ÜLÉS, 624. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház által kiküldött 7-es bizottságnak hazánk nagy fiának, gróf Andrásy Gyula főrendi tag végtisztesség ének megadása tárgyában. A bizottság a folyó bó 19-én tartott főrendi ülés után nyomban megalakulván, elnökévé gróf Széchényi Béla urat választotta meg. A háznagy ur betegsége által gátoltatván a megjelenésben, elnökileg báró Rudnyánszky József úrral helyettesittetett. Ezután tárgyalván hazánk nagy fiának, gróf Andrásy Gyula hűlt tetemeinek ünnepélyes temetése rendezésének ügyét s miután a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége által az Akadémia oszlopcsarnoka a bizottságnak rendelkezésére bocsáttatott, s egyéb intézkedések megbeszéltettek, az ülés felfüggesztettén, a bizottság délután 5 órakor folytatólag ülést tűzött ki, a melyre a helybeli császári és királyi térparancsnok és a fővárosi állami rendőrség főkapitánya is meghivatott, hogy az ünnepélyes beszentelés és gyászmenet módozatai megállapításánál a bizottságot támogassák. Másrészről a bizottság magát a gyászoló családdal is érintkezésbe tévén, óhajainak és kívánságainak lehető figyelembe vételét szem előtt tartotta. A drága halott a déii vaspálya indóházába történt megérkezése után egész csendben az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalra s folyó hó 19-én d. u. 3 órától 6-ig és 20-án 8—11 óráig a nagyközönségnek hozzáférhetővé tétetett. A ravatal feldíszitése, valamint a temetéshez szükséges gyászeszközök szállításával pedig a helybeli temetésrendező vállalat bizatott meg. Ennek megtörténte után a bizottság elnöke által bibornok-herczegprimás ő Emineutiáját az idő rövidsége miatt táviratilag felkérette a gyászszertartás véghezvitelére s a beérkezett kedvező válasz vétele után, megállapította a temetés módozatait s a gyászmenet által követendő útirányt is. A bizottság nem bocsátkozván a mindenki által ismert gyászszertartás és menet vázlatába, csak annyit kíván ezúttal megjegyezni, miként tekintettel arra, hogy a boldogult a császári és királyi hadseregben a lovassági tábornoki méltóságot viselte, a katonai díszkiséret a szolgálati szabályzat határozmáuyai szerint vett részt a gyászmenetben, továbbá hogy Felséges Királynőnk, legkegyelmesebb Asszonyunk a gyászravatalra személyesen még egy díszes koszorút letenni és ő császári és apostoli királyi Felsége pedig az ünnepélyes beszentelésnél legkegyelmesebben megjelenni mél tóztatott. Bevégeztetvén a gyászszertartás, e nagyméltóságú főrendi ház alelnöke, Szlávy József koronaőr ur ő Excellentiája meghatóan mondta el a búcsúszavakat, a melyeknek elhangzá* i után a
